AGP

A mai világban a AGP vitathatatlan előtérbe került. A technológia fejlődésével és a globalizációval a AGP olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely minden korosztályt, kultúrát és társadalmi réteget érint. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a AGP olyan probléma, amely nem marad napi szinten észrevétlen. Ebben a cikkben a AGP-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán keresztül a AGP lenyűgöző világában!

AGP
TervezőIntel
A Wikimédia Commons tartalmaz AGP témájú médiaállományokat.
Az AGP csatolófelület általában barna (itt gesztenyebarna) színű az alaplapokon
Egy grafikus kártya AGP csatolófelülete

Az AGP az angol Accelerated Graphics Port rövidítéséből származik, ami magyarul gyorsított grafikus portot jelent. A segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a részletes, általában 3D-s képek megjelenítéséhez a grafikus kártya processzora a rendszermemóriát is használhassa.

Története

Az AGP-t az Intel fejlesztette ki. Processzoroldali támogatását először 1997-ben az i440LX csipkészlettel valósították meg a Pentium II processzorokban. 1998-tól világszerte elterjedt a kereskedelmi forgalomba hozott PC-ken, s ekkor már más gyártók csipkészletei is támogatták.[1] Az AGP a PCI Express sínrendszer elterjedésével háttérbe szorult, az újabb alaplapokon már nincs AGP csatolófelület.

Az AGP sín megjelenése a 3. generációs szuperskalár processzorokhoz köthető. A fixpontos és lebegőpontos SIMD támogatás nagyon megterhelte a rendszerarchitektúrát, így jobban kellett támogatni az operatív tárat és a megjelenítést. A 180 nanométeres csíkszélesség és az AGP sín megjelenése oldotta fel ezt a szűk keresztmetszetet.

Verziók

Az Intel 1997-ben adatta ki az AGP 1.0-s specifikációt.[2] Ez tartalmazta mind az 1×, mind a 2× sebességet is.[1] A 2.0 specifikáció dokumentálta AGP 4×-t[3] és 3.0 dokumentálta 8×-t.[4] Az elérhető verziók a következők:

AGP és PCI 32-bites/64-bites buszok 66 és 33 MHz-n működnek[5][6]
Specifikáció Sebesség Szélesség (bit) Átvitel (MB/s) Órajel frekvencia (MHz) Feszültség (V)
PCI - 32 133 33 3.3
PCI 2.1 - 64 508 66 3.3
AGP 1.0 1× 32 266 66 3.3
AGP 1.0 2× 32 533 66 3.3
AGP 2.0 4× 32 1066 66 1.5
AGP 3.0 8× 32/64 2133 66 0.8
AGP 3.5[* 1] 8× 32/64 2133 66 0.8

Számos fizikai interfésze létezik.

Megjegyzések

  1. ↑ Az AGP 3.5-ös verzióját nyilvánosan csak a Microsoft említi mint Universal Accelerated Graphics Port (UAGP), kötelező támogatásokat specifikál az extra regisztereknek habár AGP 3.0 alatti néven említi. A frissített regiszterek a következők: PCISTS, CAPPTR, NCAPID, AGPSTAT, AGPCMD, NISTAT, NICMD. Az új regiszterek pedig a következők: APBASELO, APBASEHI, AGPCTRL, APSIZE, NEPG, GARTLO, GARTHI.

Hivatkozások

Commons:Category:AGP
A Wikimédia Commons tartalmaz AGP témájú médiaállományokat.
  1. ↑ a b Intel 440LX AGPset, Intel, accessed October 18, 2007.
  2. ↑ Accelerated Graphics Port Interface Specification Rev. 1.0 Archiválva 2015. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Intel, accessed October 18, 2007.
  3. ↑ AGP 4×: Faster Data Transfer & Better-Quality Images, Smart Computing, January 2000.
  4. ↑ AGP V3.0 Interface Specification, Rev. 1.0 (angol nyelven), Intel . Hozzáférés ideje: 2021. február 6. 
  5. ↑ PC-s sínek (PCI és AGP) (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  6. ↑ Sikos László. PC hardver kézikönyv (magyar nyelven). Budapest: BBS-INFO Kiadó (2007). ISBN 978-963-9425-15-6. Hozzáférés ideje: 2021. február 6. 
Ez a hardverrel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!