II. Mátyás | |
Német-római császár Német király | |
Uralkodási ideje | |
1612. június 13. – 1619. március 20. | |
Elődje | II. Rudolf |
Utódja | II. Ferdinánd |
Csehország királya | |
Uralkodási ideje | |
1611. március 11. – 1619. március 20. | |
Koronázása | Prága 1611. május 23. |
Elődje | II. Rudolf |
Utódja | II. Ferdinánd |
Magyarország királya | |
Uralkodási ideje | |
1608. június 25. – 1619. március 20. | |
Koronázása | Pozsony 1608. november 19. |
Elődje | I. Rudolf |
Utódja | II. Ferdinánd |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg |
Született | 1557. február 24. Bécs |
Elhunyt | 1619. március 20. (62 évesen) Bécs |
Nyughelye | császári kripta |
Édesapja | II. Miksa német-római császár |
Édesanyja | Habsburg Mária |
Testvére(i) | |
Házastársa | Habsburg–Tiroli Anna |
Gyermekei | (házasságon kívüli kapcsolatból): Mátyás |
Vallás | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Mátyás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II. Mátyás néven magyar király 1608-tól, I. Mátyás néven német király, német-római császár és Ausztria uralkodó főhercege 1612-től, valamint cseh király 1611-től haláláig. Mátyás II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király és Habsburg Mária spanyol infánsnő hetedik fiúgyermeke volt. Felesége unokahúga, Habsburg–Tiroli Anna lett, akitől nem született gyermeke, így örököse unokaöccse, Ferdinánd főherceg lett.
II. Miksa császár (1527–1576) és Habsburg Mária spanyol infánsnő (1528–1603) harmadik fia, egyébként ötödik gyermeke. 1557. február 24-én született Bécsben. Mátyás főherceg mindenáron hatalomra akart kerülni, ám a bátyja, II. Rudolf császár által javasolt utat, miszerint egyházi hercegséget kellett volna vállalnia, nem volt hajlandó követni. A németalföldi szabadságharc során a déli, katolikus tartományok tárgyaltak vele, mire ő titokban odautazott. 1578-ban meg is választották helytartónak. Jogköre azonban igen korlátozott volt, ráadásul a tartományokat sem sikerült megtartania.
Kegyvesztetten Linzben kellett letelepednie, azonban ifjabbik bátyja, Ernő főherceg 1595-ös halála után megszerezte a felső- és alsó-ausztriai hercegségeket. Mivel Rudolf császár Prágában rendezte be székhelyét, Mátyás főherceg meglehetős önállósághoz jutott. A tizenöt éves háborúban Mátyás lett a magyarországi keresztény hadak fővezére, ám sem katonai, sem politikai sikereket nem tudott elérni. Fővezéri működése alatt, 1596-ban császári zsoldosok feladták a stratégiailag fontos Eger várát. Mátyás három hadjáratot szervezett a török kézen lévő Budavár visszafoglalására (1598-ban, 1602-ben és 1603-ban), mindháromszor sikertelenül. Viszont eredményesen foglalta vissza Székesfehérvárt 1601 szeptember 20-án és vette fel eredményesen a harcot a város felmentésére érkező jelentős túlerőben lévő török sereggel a Fehérvár körüli ütközetekben. Nagy botrányt kavart, amikor 1604-ben az országgyűlés határozatai közé beiktattak egy XXII-es számmal ellátott törvénycikket, ami a vallásügyek tárgyalásának jogát kivette az országgyűlés kezéből, miközben megerősítette a Habsburg-uralkodók minden eddigi, katolicizmust támogató törvényét.
II. Rudolf egyre betegesebb lett, és üldözési mániája is elhatalmasodott rajta ekkorra. 1606-tól kezdve Mátyást a fivérei már a Habsburg-dinasztia fejének tekintették, ezt 1608-ban valóra is váltotta. Rudolf engedélye nélkül januárban összehívta a pozsonyi országgyűlést, ahol a magyar, felső- és alsó-ausztriai rendek konföderációra léptek a császár lemondatására. Később a morva rendek is csatlakoztak, Mátyás pedig seregeik élén betört Csehországba. Rudolf lemondott a Magyar Királyságról és az osztrák örökös tartományokról, cseh királyi és német-római császári címét azonban megtartotta. Mátyás a malosevicei mezőn vette át bátyja küldöttségétől a Szent Koronát.
II. Mátyást 1608. november 19-én koronázták magyar királlyá a Szent Koronával Pozsonyban. (Érdekesség, hogy ekkor említik először a piros-fehér-zöld magyar nemzeti színű díszítéseket). Miután Mátyás „kiütötte Rudolfot a nyeregből”, azt szerette volna, ha magyar rendek minden további vita nélkül királlyá koronázzák őt. A rendekhez intézett előterjesztésében is így kérte, nem pedig királlyá választását. A választás kifejezést ugyanúgy kerülte, mint apja és nagyapja, mikor utódaik megkoronázását sürgették. A rendek kihasználták helyzeti előnyüket, ezért Mátyás szentesíteni kényszerült a szabad vallásgyakorlatot, az országgyűlés és a nádori tisztség reformját, a jobbágyköltözést pedig a vármegyék hatáskörébe helyezte. Megerősítette az annak idején Bocskai Istvánnal kötött bécsi békét és garantálta a hajdúk privilégiumait. Az új magyar nádor, Illésházy István, majd annak rövidesen bekövetkező halála után utódja, a protestáns Thurzó György (1609–1616) szintén a vallásbékéért szállt síkra. A rendek jól körülbástyázták a rendi jogaikat, amelynek köszönhetően Magyarországon újra virágkorát élhette a rendi dualizmus.
Az Erdélyi Fejedelemséggel szemben kezdetben baráti politikát folytatott: 1611-ben Tokajban „örök béke” született Magyarország és Erdély között. Ennek ellenére 1614-ben Mátyás pénzt kért az osztrák rendektől a linzi gyűlésen a Bethlen Gábor elleni harcra. A fejedelemmel mégis kénytelen volt kiegyezni 1615-ben Nagyszombatban, amikor is elismerte Erdély fejedelemválasztó jogát. Bethlen viszonzásul elismerte, hogy fejedelemsége a magyar korona alá tartozik, és titkos szövetségi és segítségnyújtási szerződést is kötött Mátyással. Ő azonban 1616-ban másodszor is Bethlen ellen fordult: homonnai Drugeth Györgyöt, Zemplén vármegye főispánját léptette fel trónkövetelőként. A kísérlet hamar kudarcot vallott, és az erdélyi seregek végigdúlták Felső-Magyarországot.
Mivel a Mátyást hatalomra segítő „nemzetközi” rendi konföderáció tovább működött, visszafogva esetleges túlkapásait, sikerült nyomást gyakorolni a királyra, aki Ausztriában és Morvaországban is elfogadta a vallásszabadságot engedélyező törvényt. A rendek támogatását élvezve 1611-ben Mátyás a cseh királyi címéről is lemondatta bátyját, aki 1612. január 20-án elhunyt. Mátyást ekkor Frankfurtban császárrá koronázták, amely alkalomból több hajdúváros kiváltságait megerősítette.
II. Mátyás elég későn, 54 évesen nősült 1611-ben. Választottja unokahúga, Tiroli Anna főhercegnő (1585–1618) volt, ám nem született gyermekük. Az idősödő, testileg és szellemileg mindinkább megviselt uralkodó 1617-ben kénytelen volt örökösévé kinevezni unokaöccsét, Belső-Ausztria tartományurát, Stájerország hercegét, Ferdinánd főherceget, akit még Mátyás életében, 1618. július 1-jén koronáztak magyar királlyá Pozsonyban. Ferdinánd minden téren éreztette az egyre betegebb, és mindinkább magatehetetlenebb nagybátyjával szemben, hogy nem sok van már hátra számára, és hogy mennyire nem ért egyet politikájával. Mátyás akarata ellenére leváltotta Khlesl bíborost, és minden fórumon éreztette vele, hogy már útban van. Mátyás felesége ezt, egyszer meg is jegyezte gúnyosan: „A császár tovább él, mint Kedveltséged szeretné; a jámbor untatja Kedveltségedet.” A többségében protestáns magyar rendek félelemmel tekintettek Ferdinánd főhercegre, hiszen közismert volt erős katolikus vallásossága és türelmetlensége. Ugyanebben az évben iktatták volna be Csehországban is, azonban a protestáns cseh rendek fellázadtak a jezsuita befolyás alatt álló Ferdinánd ellen, amivel kitört a harmincéves háború. II. Mátyás 1619. március 20-án hunyt el, a bécsi kapucinusok templomának császári kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Örökös címei:
Ausztria uralkodó főhercege mint I. Mátyás: 1608. június 25. – 1619. március 20.
Magyarország királya mint II. Mátyás: 1608. június 25. – 1619. március 20.
Csehország királya mint II. Mátyás: 1611. március 11. – 1619. március 20.
koronázása: Szent Vitus-székesegyház, Prága, 1611. május 23.A Szent Német-római Birodalom császára mint I. Mátyás: 1612. június 13. – 1619. március 20.
koronázása: Szent Bertalan-dóm, Frankfurt, 1612. június 26.Mátyás aranypajzsos címere mint német-római császár (1612–1619) |
Mátyás középcímere mint német-római császár (1612–1619) |
Mátyás nagycímere mint német-római császár (1612–1619) |
Magyarország uralkodói | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Törzsszövetségek (895 előtt) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyar Fejedelemség (895–1001) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyar Királyság (1001–1918; 1920–1946) |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A sablon a Magyar Királyság királyait sorolja fel, a kormányzókhoz és államfőkhöz lásd: Magyarország uralkodói |
Csehország uralkodói | ||
---|---|---|
Přemyslek | I. Bořivoj · I. Spytihněv · I. Vratiszláv · I. Szent Vencel · I. Kegyetlen Boleszláv · II. Jámbor Boleszláv · III. Vak Boleszláv · Vladivoj · Jaromír · Ulrik · I. Břetislav · II. Spytihněv · II. Vratiszláv · I. Brünni Konrád · II. Břetislav · II. Bořivoj · Szvatopluk · I. Ulászló · I. Szobeszláv · II. Ulászló · Frigyes · II. Szobeszláv · II. Konrád Ottó · II. Vencel · I. Ottokár · Henrik Břetislav · III. Ulászló Henrik · I. Vencel · II. Nagy Ottokár · II. Vencel · III. Vencel | |
Habsburgok | I. Rudolf | |
Karintiak | II. Henrik | |
Luxemburgok | I. Vak János · I. Károly · IV. Vencel · I. Zsigmond | |
Habsburgok | I. Albert · I. Utószülött László | |
Podjebrádok | I. György | |
Hunyadiak | I. Corvin Mátyás | |
Jagellók | II. Ulászló · Lajos | |
Habsburgok | I. Ferdinánd · Miksa · II. Rudolf · II. Mátyás · II. Ferdinánd | |
Pfalziak | Frigyes | |
Habsburgok | II. Ferdinánd · III. Ferdinánd · I. Lipót · I. József · II. Károly · Mária Terézia | |
Wittelsbachok | Károly Albert | |
Habsburg–Lotaringiaiak | II. József · II. Lipót · I. Ferenc · V. Jóságos Ferdinánd · I. Ferenc József · IV. Károly |
Habsburg-ház és Habsburg–Lotaringiai-ház | |
---|---|
Német királyok | I. Rudolf · I. Albert · (III.) Frigyes · II. Albert · III. Frigyes · I. Miksa · V. Károly · I. Ferdinánd · II. Miksa · II. Rudolf · I. Mátyás · II. Ferdinánd · III. Ferdinánd · (IV.) Ferdinánd · I. Lipót · I. József · VI. Károly · II. József · II. Lipót · II. Ferenc |
Német-római császárok | III. Frigyes · I. Miksa · V. Károly · I. Ferdinánd · II. Miksa · II. Rudolf · I. Mátyás · II. Ferdinánd · III. Ferdinánd · I. Lipót · I. József · VI. Károly · II. József · II. Lipót · II. Ferenc |
Ausztria császárai | I. Ferenc · I. Ferdinánd · I. Ferenc József · I. Károly |
Cseh királyok | I. Rudolf · I. Albert · Utószülött László · I. Ferdinánd · I. Miksa · II. Rudolf · II. Mátyás · II. Ferdinánd · III. Ferdinánd · IV. Ferdinánd · I. Lipót · I. József · II. Károly · Mária Terézia · II. József · II. Lipót · I. Ferenc · V. Ferdinánd · I. Ferenc József · IV. Károly |
Magyar királyok | I. Albert · V. László · I. Ferdinánd · I. Miksa · I. Rudolf · II. Mátyás · II. Ferdinánd · III. Ferdinánd · IV. Ferdinánd · I. Lipót · I. József · III. Károly · Mária Terézia · II. József · II. Lipót · I. Ferenc · V. Ferdinánd · I. Ferenc József · IV. Károly |
Spanyol királyok | I. Károly · II. Fülöp · III. Fülöp · IV. Fülöp · II. Károly · (III.) Károly |
Kasztília királyai | I. Fülöp · I. Károly · II. Fülöp · III. Fülöp · IV. Fülöp · II. Károly · III. Károly |
Aragónia királyai | I. Károly · I. Fülöp · II. Fülöp · III. Fülöp · II. Károly · III. Károly |
Nápolyi királyok | V. Károly · I. Fülöp · II. Fülöp · III. Fülöp · VI. Károly · VII. Károly |
Szicília királyai | II. Károly · I. Fülöp · II. Fülöp · III. Fülöp · III. Károly · IV. Károly |
Portugál királyok | I. Fülöp · II. Fülöp · III. Fülöp |
Németalföld (Burgundia; 1579-től Dél-Németalföld) uralkodói | I. Miksa · IV. Fülöp · II. Károly · V. Fülöp · VI. Fülöp · VII. Fülöp · III. Károly · IV. Károly · Mária Terézia · I. József · I. Lipót · I. Ferenc |
Toszkána nagyhercegei | I. Lipót · III. Ferdinánd · II. Lipót · IV. Ferdinánd |
Modena és Reggio uralkodó hercegei | IV. Ferenc · V. Ferenc |
Magyarország nádorai | Sándor Lipót · József · István |
További uralkodók | Ausztria uralkodó hercegei és főhercegei · (I.) Vilmos iure uxoris lengyel király · (I.) Fülöp iure uxoris angol király · (I.) Miksa választott lengyel király · I. Miksa mexikói császár · I. Mária Lujza parmai uralkodó hercegnő |
Császárnék | Mária német-római császárné · Anna német-római császárné · Mária Anna német-római császárné · Mária Leopoldina német-római császárné · Margit Terézia német-római császárné · Klaudia Felicitász német-római császárné · Mária Amália német-római császárné · Mária Terézia német-római császárné · Mária Ludovika osztrák császárné · Mária Lujza francia császárné · Mária Leopoldina brazil császárné |
Királynék | Klemencia címzetes magyar királyné (I. Károly /Róbert/ édesanyja) · Juta cseh királyné · Ágnes magyar királyné · Erzsébet lengyel királyné · Margit címzetes francia, ciprusi, örmény és jeruzsálemi királyné · Eleonóra portugál és francia királyné · Izabella dán, norvég és svéd királyné · Mária magyar és cseh királyné · Katalin portugál királyné · Erzsébet ifjabb lengyel királyné · Mária magyar, német és cseh királyné · Katalin lengyel királyné · Anna spanyol királyné · Erzsébet francia királyné · Katalin Michaéla címzetes ciprusi, örmény és jeruzsálemi királyné · Anna lengyel királyné · Margit spanyol királyné · Anna magyar, német és cseh királyné · Konstancia lengyel királyné · Anna francia királyné · Mária Anna magyar, német és cseh királyné · Cecília Renáta lengyel királyné · Mária Leopoldina magyar, német és cseh királyné · Mária Anna spanyol királyné · Mária Terézia francia királyné · Margit Terézia magyar, német és cseh királyné · Eleonóra lengyel királyné · Klaudia Felicitász magyar, német és cseh királyné · Mária Anna portugál királyné · Mária Jozefa lengyel királyné · Mária Amália német királyné · Mária Terézia német királyné · Mária Karolina nápoly–szicíliai királyné · Mária Antónia francia királyné · Mária Terézia szász királyné · Mária Terézia Johanna szárd–piemonti királyné · Mária Ludovika magyar és cseh királyné · Mária Lujza itáliai és holland királyné · Mária Leopoldina portugál királyné · Mária Terézia Franciska szárd–piemonti királyné · Mária Terézia nápoly–szicíliai királyné · Mária Adelhaid szárd–piemonti királyné · Mária Henrietta belga királyné · Mária Terézia bajor királyné · Mária Krisztina spanyol királyné |
Egyéb uralkodók házastársai | Katalin nápolyi trónörökösné · Katalin magdeburgi várgrófné · Katalin badeni őrgrófné · Margit parmai hercegné · Mária Krisztierna erdélyi fejedelemné · Mária Anna bajor választófejedelemné · Mária Antónia bajor választófejedelemné |
A Német Lovagrend nagymesterei | III. Miksa · Károly (József) · Lipót Vilmos · Károly József · Miksa Ferenc · Károly (Lajos) · Antal Viktor · Miksa (József) · Vilmos Ferenc Károly · Jenő |
Tirol hercegesített grófjai | IV. Frigyes · I. Zsigmond · I. Miksa · II. Ferdinánd · III. Miksa · V. Lipót · (III.) Ferdinánd Károly · (II.) Zsigmond Ferenc |
Egyéb nevezetes személyek | Katalin (I. Ottó magyar király 1. felesége) · Anna magyar trónkövetelő · György osztrák herceg · Károly asztúriai herceg (Don Carlos) · János németalföldi helytartó (Don Juan de Austria) · VII. Albert osztrák főherceg · Izabella Klára Eugénia spanyol infánsnő · János József németalföldi helytartó (Juan José de Austria) · Diego asztúriai herceg · Mária Erzsébet németalföldi helytartó · Mária Magdolna főhercegnő · Ferdinánd Károly lombardiai főkormányzó · Habsburg József magyar kormányzó · Ottó osztrák–magyar trónörökös · Habsburg József Árpád · Habsburg Károly · Habsburg György · Habsburg Katalin (politológus) · Habsburg Eleonóra (ékszertervező) · Habsburg Ferdinánd Zvonimir · Habsburg Eduárd |
oldalágak | Habsburg–Estei ág · Habsburg–Toscanai ág · Habsburg–Tescheni ág |
Nemzetközi katalógusok |
---|