I. Theuderik frank király

Ebben a cikkben elmélyülünk a I. Theuderik frank király lenyűgöző világában, feltárjuk az eredetét, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai jelentőségét. Az első megnyilvánulásaitól az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig a I. Theuderik frank király kitörölhetetlen nyomot hagyott a mindennapi élet különböző területein. Ezen a vonalon alaposan elemezzük azokat a különböző szempontokat, amelyek a I. Theuderik frank király-et egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszik, valamint a különböző kontextusokban és kultúrákban rejlő következményeket. Nem számít, hogy Ön szakértő a témában, vagy csak most kezdi felfedezni annak fontosságát, ez a cikk teljes és gazdagító betekintést nyújt a I. Theuderik frank király-be.

I. Theuderik
rex Francorum[1]
Theuderik pénzérméje
Theuderik pénzérméje
Frank király
Uralkodási ideje
511 – 533
ElődjeI. Klodvig
UtódjaI. Theudebert
Életrajzi adatok
UralkodóházMerovingok
Született484
nem ismert
Elhunyt533. vége (49 évesen)
Metz[2]
NyughelyeMetz[3]
ÉdesapjaI. Klodvig
Édesanyjanem ismert
Testvére(i)
Házastársa
  • Ne
  • Suavegothe
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Theuderik témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a frank királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Theuderik (egyértelműsítő lap).

I. Theuderik (484 – 533 vége[4]) frank király Reimsben 511-től haláláig. Ő volt a legtehetségesebb fivérei közül[5] (akik párhuzamosan uralkodtak vele).

I. Chlodvig törvénytelen fiaként született.[5][6] Tehetséges katonaként fontos szerepet játszott édesapja vizigótok elleni hadjáratában.[7] Chlodvig halála után fivéreivel felosztották a birodalmat négy részre: Theuderiknek azok az északi földek[7] (a későbbi Austrasia[7]) – a ripuári frankok vidéke[8] – jutottak Metz fővárossal,[6] amelyek a legjobban ki voltak téve a támadásoknak;[7] ezek tengelyében a Rajna állt.[7] 524-ben hadjáratot indított Chlodomer fivérével a burgundiaiak ellen.[7] Chlodomer halála után Theuderik megszerezte az ő királyságának egy részét.[7] 531-ben másik testvérével, Chlotharral leigázta a thüringiaiakat[1][5][6][7][8] (kiirtotta az ott uralkodó dinasztiát[8]) és átmenetileg a szászokat,[7] 532-ben pedig a vizigótok ellen indítottak közös hadjáratot.[5][7] Alávetette az alemannokat,[5] s megvédte országát öccsei összeesküvéseitől és cselszövéseitől.[5] A frank politikai irányzatának ő volt az elindítója: a birodalom érdekszférái közé vonta Itáliát, megnyitva ezzel az I. Iusztinianosz bizánci császárral való összeütközéásek sorát.[5] Mint a legtöbb Meroving uralkodó, Theuderik is erőszakos és gátlástalan volt;[7][9] Chlodvig fiai közül ő bizonyult a legerőteljesebb és a legeredményesebb személyiségnek.[7]

Gyermekei

Jegyzetek

  1. ↑ a b Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 100. oldal
  2. ↑ a b c d e f g h i Merovingians 1 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2010. november 25.)
  3. ↑ http://fmg.ac/Projects/MedLands/MEROVINGIANS.htm#_Toc184188200 2009. május 23. CLOVIS I -511, THEODERICH I 511-533, CHLODOMER 511-524, CHILDEBERT I 511-558, THEODEBERT I 533-547, THEODEBALD I 547-555
  4. ↑ Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 56. oldal
  5. ↑ a b c d e f g Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 227. oldal
  6. ↑ a b c Révai nagy lexikona, XVIII. kötet (Tarján–Vár), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1925, 231. oldal
  7. ↑ a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 644. oldal
  8. ↑ a b c Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 105. oldal
  9. ↑ Az Uralkodók és dinasztiák 644. oldala szerint; ezzel szemben az Európa uralkodói 227. oldala azt mondja, hogy ő volt a legkevésbé romlott testvérei között.

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
I. Klodvig 		Következő uralkodó:
I. Theudebert