Holló Mária

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Holló Mária-et és életünkre gyakorolt ​​hatását. A Holló Mária ma is aktuális téma, és jelentőségét nem lehet alábecsülni. A történelem során a Holló Mária döntő szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és a politikában. Ebben az összefüggésben elengedhetetlen, hogy megértsük a Holló Mária különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Ez a cikk átfogó elemzésen keresztül igyekszik megvilágítani a Holló Mária-et és relevanciáját a modern világban.

Nem tévesztendő össze a következővel: Holló Márta.
Holló Mária
Született1924. január 16.[1][2]
Miskolc[1]
Elhunyt1972. március 24. (48 évesen)[3][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaJánossy Ferenc
Foglalkozása
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (11/1-1-388)[4][5]

Jánossy Ferencné Holló Mária (Miskolc, 1924. január 16. – Budapest, 1972. március 24.)[6] magyar vegyészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1962).

Életpályája

Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1942-ben a Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság előtt nyelvtanári államvizsgát tett. Magyarország német megszállásakor családjával együtt deportálták; szülei a holokauszt áldozatai lettek, maga is koncentrációs táborban volt. 1947-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen közgazdász doktori diplomát szerzett. 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán vegyész oklevelet kapott. 1950–1954 között az Alumíniumipari, illetve a Műszaki Fizikai Kutató Intézet tudományos segédmunkatársa volt. 1954–1956 között a Korróziós Laboratórium laboratóriumvezető tudományos munkatársa volt. 1955–1958 között az MTA–TMB önálló aspiránsaként dolgozott. 1957–1961 között a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutatóintézet Mikromorfológiai Osztályának tudományos munkatársa volt. 1961–1970 között a Csepel Vas- és Fémművek Minőségellenőrző és Anyagvizsgáló Intézet Elektronmikroszkóp Laboratóriumának laboratóriumvezető főmérnöke volt. 1962–1970 között az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete szerződéses tudományos munkatársa volt. 1971–1972 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa volt.

A tudományos technikai forradalom társadalmi vonatkozásaival foglalkozott. A fémek korróziójára vonatkozó kutatásai is jelentősek.

Családja

Szülei Hollaender Béla ügyvéd és Schrecker Etelka pedagógus voltak. Testvére Holló Gusztáv jogász, a Központi Döntőbizottság tárgyalásvezető bírója volt. 1947–1956 között Gyenes Péter, Gyenes Sándor vezető államügyésznek a fia volt a férje; kémikus volt. Fia: Gyenes András (1951–). Második párja Jánossy Ferenc (1914–1997) közgazdász, gépészmérnök; aki Lukács György (1885–1971) nevelt fia volt.

Halálát szívinfarktus okozta. Temetése a Farkasréti temetőben történt[7] (11/1-1-388).[8][9]

Művei

[10]

  • Szenek oxidálhatóságának vizsgálata, különös tekintettel az anódszenekre (Antonescu Adriánnal és Papp Elemérrel) – Feszültség alatti korrózió (Bányászati és Kohászati Lapok. Alumínium, 1951)
  • Könnyűfémragasztás (Magyar Technika, 1952)
  • Alumínium ötvözetek vizsgálata feszültségi korrózió módszerével. – Szemcsefinomító adalékok és magnézium hatása a finomított alumínium korrózióállóságára (Bányászati és Kohászati Lapok; Alumínium, 1953)
  • Fémkorróziós vizsgálat módszerek szabványosítása (Szabványosítás, 1953)
  • Fémragasztás és alkalmazása vegyipari könnyűfém berendezéseknél (Vegyipari kutatóintézetek közleményei. I–III. kötet. Szerkesztette: Ettre László. Budapest, 1953)
  • Egyszerű korróziós vizsgálati módszerek (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai; Budapest, 1953)
  • A korróziósebességet befolyásoló tényezők (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai; Budapest, 1953/54)
  • Mechanikai igénybevétel és korrózió együttes hatása a fémekre és ötvözetekre (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai; Budapest, 1953/54)
  • A titán és a bór hatása a nagytisztaságú alumínium kémiai ellenállóképességére (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
  • Fémek ragasztása (Természet és Társadalom, 1954)
  • Újabb szempontok és korróziós adatok az alumínium ötvözetek hajóépítő-ipari felhasználásához. 1–3. (Járművek és Gépek, 1954)
  • Kényszerkeringésű egycsöves kazánok elgőzölögtető csövei korróziójának vizsgálata. 1–3. (Kurovszky Istvánnal; Magyar Energiagazdaság, 1954–1955)
  • Termikus alumíniumbevonatok védőhatása (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai; Budapest, 1955)
  • Hogyan ragasszunk fémeket? (Budapest, 1956)
  • A fémek korróziója és felületvédelme (Budapest, 1956)
  • Fémragasztás (Vancsó Gyulánéval) – A fémragasztás alkalmazása. – Vas és acél felületvédelme alumíniummal korrózió és revesedés ellen (Gép, 1956)
  • Alumínium alkalmazása vasnak revesedés és korrózió elleni védelmére (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1956)
  • Kísérletek az alumíniumnak a cserzőanyaggyártásban történő felhasználására (Kohászati Lapok. Alumínium, 1956)
  • Alumínium–magnézium ötvözetek szemcseközi korróziója (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1960)
  • Felületek vizsgálata lenyomatos módszerrel. – Fémek vizsgálata elektronmikroszkóppal (Az elektronmikroszkóp és alkalmazása. I–II. kötet. Szerkesztette: Árkosi Klára; Budapest, 1960)
  • Korróziós vizsgálatok (szerkesztő; Budapest, 1964)
  • A tudományos-technikai forradalom, mint világtörténeti folyamat és a reá való felkészülésünk tudományos megalapozása (Budapest, 1971)
  • Az előrelátás szükségessége és objektív lehetősége (Társadalmi Szemle, 1972)
  • Technika és társadalom. A technikai fejlődés és a munkaerő szakmastruktúrája (Budapest, 1974)

Jegyzetek

  1. ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. július 29.)
  2. ↑ a b Catalogue of the Library of the Pontifical University of Saint Thomas Aquinas
  3. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 433/1972. folyószám alatt.
  7. ↑ Gyászjelentése
  8. ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
  9. ↑ A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
  10. ↑ A Magyar Életrajzi Lexikonban a művei összekeverve Holló Mária (1919–1969) orvos, bőrgyógyász műveivel!

Források

További információk