A modern világban a Henry George egyre fontosabbá vált. Akár tudományos, akár munkahelyi, társadalmi vagy kulturális téren, a Henry George a vita és az elmélkedés központi témájává vált. Relevanciája túlmutat a földrajzi és kulturális korlátokon, és jelentős hatással van az emberek életére. Ebben a cikkben a Henry George különböző aspektusait vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Henry George körüli bonyolultságokat és ellentmondásokat, azzal a céllal, hogy jobban megértsük a kortárs világban betöltött szerepét.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Henry George | |
![]() | |
Született | 1839. szeptember 2.[1][2][3][4][5] Philadelphia[6] |
Elhunyt | 1897. október 29. (58 évesen)[1][2][3][4][5] New York[6] |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa | Annie Corsina Fox George[7] |
Gyermekei |
|
Foglalkozása |
|
Halál oka | agyvérzés |
Sírhelye | Green-Wood temető[8] |
![]() | |
Henry George aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Henry George témájú médiaállományokat. | |
Henry George (Philadelphia, 1839. szeptember 2. – New York, 1897. október 29.) amerikai közgazdász, politikus és újságíró. Írásai nagy népszerűségre tettek szert a 19. századi Egyesült Államokban, és több reformot inspiráltak a progresszív korszakban. A gondolatai alapján született meg a Georgizmus néven ismert gazdaságfilozófia, ami szerint az embereknek kell birtokolniuk az általuk megtermelt javakat, de a földterületből szerzett gazdasági haszon (beleértve a természeti erőforrásokat) egyenlően megilleti a társadalom összes tagját. Az "egy adó" rendszerét támogatta, ami szerinte egy hatékonyabb és igazságosabb társadalmat hozna létre.
Leghíresebb műve, a Haladás és szegénység (1879) több millió példányban kelt el világszerte, kora egyik legnépszerűbb amerikai könyve. A mű többek között azt a látszólagos ellentmondást vizsgálja, hogy a fejlődéssel a szegénység és a gazdasági különbségek is növekednek. Más műveiben a szabadkereskedelem, a titkos szavazás, és bizonyos természetes monopóliumok államosítása mellett érvelt.