A mai világban a Henri Lehmann releváns téma, és az emberek széles körét érdekli. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Henri Lehmann olyan téma, amely figyelmet és mélyreható elemzést érdemel. Legyen szó közelmúltbeli eseményről, közéleti személyiségről vagy globális jelenségről, a Henri Lehmann továbbra is vitákat és érdeklődést vált ki különböző területeken. Ebben a cikkben a Henri Lehmann-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy kibővítsük a jelenlegi valóságunkban betöltött fontosságának megértését és átgondolását.
Henri Lehmann | |
![]() | |
Született | 1814. április 14.[1][2][3][4][5] Kiel[6] |
Elhunyt | 1882. március 30. (67 évesen)[7][8][9][10] |
Állampolgársága | |
Szülei | Leo Lehmann |
Foglalkozása | festőművész |
Iskolái | École nationale supérieure des Beaux-Arts |
Kitüntetései | a francia Becsületrend lovagja |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Lehmann témájú médiaállományokat. | |
Henri Lehmann (eredeti teljes nevén Karl Rudolph Heinrich Lehmann) (Kiel, 1814. április 14. – Párizs, 1882. március 30.) francia neoklasszicista festő.
Német származású volt, a francia állampolgárságot később kapta meg. Párizsban Ingres tanítványa volt. 1837–1838 között Münchenben élt, az után egy ideig Itáliában tartózkodott. 1837-ben Lajos Fülöp király megbízásából a versailles-i képtár számára megfestette az Erős Róbert halálát ábrázoló képet.
Akadémikus jellegük mellett is legjelentősebbek monumentális, dekoratív képei a Luxembourg-palota tróntermében, a párizsi igazságügyi palotában, a St. Merryi Szentlélek-kápolnában, a Krisztus ostorozását ábrázoló oltárkép a boulogne-i Szt. Miklós-templomban.