A mai világban a Hendi Péter olyan téma, amely soha nem látott aktualitásra tett szert a társadalom különböző területein. Mind az akadémiai, mind az üzleti, mind a társadalmi szférában a Hendi Péter állandó vita és vita középpontjába került. A kezdetektől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Hendi Péter felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a következményei és alkalmazásai iránt. Ebben a cikkben a Hendi Péter-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az alapoktól a körülötte lévő aktuális trendekig, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a ma oly aktuális témáról.
Hendi Péter | |
Született | 1943. június 11. (81 éves)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Hendi Ilma |
Foglalkozása | író |
Hendi Péter (Budapest, 1943. június 11. –) író.
1966-ban jogi diplomát szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon. 1969-ben elhagyta Magyarországot. 1970 és 1980 között Svédországban élt, ahol számitástechnikai diplomát szerzett. 1981-ben Münchenbe költözött, 1982–2003 között pedig Genfben élt, ahol az ENSZ Távközlési Hivatalánál dolgozott. 2003 óta visszahonosítás révén újra magyar állampolgár.[2]
Első írásai a Látóhatár és a Budapest folyóiratokban láttak napvilágot 1966 és 1969 között. Továbbiak az Új Tükör és az Interpress Magazin, majd 2004 óta a 2000, a Kalligram, az Élet és Irodalom, a Jelenkor és a Kortárs folyóiratokban (nagy részük elérhető az interneten).
Az Olympiát 2004-ben írta. Először a 2000-ben és a KÖRKÉP/2006 antológiában, később a francia La Nouvelle Revue Française, a német Die Horen, a svéd Ord och Bild, a kínai Fiction World és a Budapesten szerkesztett (angol nyelvű) Hungarian Quaterly folyóiratokban jelent meg.[3]
Valamint: