Heinrich Hackmann

Ebben a cikkben a Heinrich Hackmann lenyűgöző világába fogunk beleásni. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életben való felhasználásáig a Heinrich Hackmann olyan egyetemes érdeklődésre számot tartó témát képvisel, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Ezek mentén tárjuk fel eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai világban, valamint a terület szakértőinek véleményét és szempontjait. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Heinrich Hackmann alapos és sokrétű elemzésében, amely kétségtelenül új megértést és inspirációt fog hagyni ebben az izgalmas témában.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Heinrich Hackmann
SzületettHeinrich Friedrich Hackmann
1864. augusztus 31.
Osnabrück
Elhunyt1935. július 13. (70 évesen)
Hildesheim
Állampolgárságanémet[1]
Nemzetiségenémet
Foglalkozásaevangélikus teológus, vallástörténész, sinológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Hackmann témájú médiaállományokat.

Heinrich Friedrich Hackmann (Osnabrück, 1864. augusztus 31. – Hildesheim, 1935. július 13.) német evangélikus teológus, vallástörténész, sinológus.

Élete és munkássága

Hackmann egyetemi tanulmányait Lipcsében és Göttingenben végezte, majd 1893-ban a Göttingeni Egyetem tanára lett. 1894-től 1904-ig a Sanghajban élő német közösség lelkészeként dolgozott. 1913-tól 1934-ig az Amszterdami Egyetemen tanított vallástörténetet.

Főbb művei

  • Die Zukunftserwartung des Jesaia. Göttingen, 1893
  • Der Buddhismus
    • Band 1: Der Ursprung des Buddhismus und die Geschichte seiner Ausbreitung. Tübingen 1905; 2. durchgesehene Auflage ebd. 1917 (Religionsgeschichtliche Volksbücher für die deutsche christliche Gegenwart, Band 3.4)
    • Band 2: Der südliche Buddhismus und der Lamaismus. Tübingen, 1905 (Religionsgeschichtliche Volksbücher für die deutsche christliche Gegenwart, Band 3.5)
    • Band 3: Der Buddhismus in China, Korea und Japan. Tübingen, 1906 (Religionsgeschichtliche Volksbücher für die deutsche christliche Gegenwart, Band 3.7)
  • Welt des Ostens. Berlin, 1912
  • Chinesische Philosophie. München, 1927
  • Der Zusammenhang zwischen Schrift und Kultur in China. München, 1928
  • Erklärendes Wörterbuch zum chinesischen Buddhismus. Chinesisch-sanskrit-deutsch'. Von Heinrich Hackmann. Nach seinem handschriftlichen Nachlass überarbeitet von Johannes Nobel. Herausgegeben von der Religionskundlichen Sammlung der Universität Marburg/Lahn. Leiden, 1951 (online).

Jegyzetek

  1. ↑ id000855, 2019. szeptember 9.

Irodalom

  • Fritz-Günter Strachotta: Religiöses Ahnen, Sehnen und Suchen. Von der Theologie zur Religionsgeschichte: Heinrich Friedrich Hackmann 1864–1935 (= Studien und Texte zur religionsgeschichtlichen Schule. Band 2). Lang-Verlag, Frankfurt am Main 1997, ISBN 3-631-30469-2