Napjainkban a Hauser Beáta téma nagyon fontos és sok ember számára érdekes szerte a világon. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Hauser Beáta kulcsfontosságú vitaponttá vált különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a társadalmat is. A Hauser Beáta-ről alkotott vélemények és nézőpontok sokfélék és változóak, így ez egy izgalmas és folyamatosan fejlődő téma. Ebben a cikkben a Hauser Beáta különböző aspektusait fogjuk feltárni, eredetétől és mai hatásától kezdve a lehetséges jövőbeli következményekig. Ezen túlmenően különböző nézőpontokat és érveket elemezünk az üggyel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet kínáljunk a Hauser Beáta-ről.
Hauser Beáta | |
Született | 1956. július 5. (68 éves)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | tervezőgrafikus |
Iskolái | Magyar Iparművészeti Főiskola (1976–1980) |
Kitüntetései |
|
Hauser Beáta Lilián (Budapest, 1956. július 5. –) Ferenczy Noémi-díjas magyar textiltervező, gobelinművész, grafikus, érdemes és kiváló művész. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2013).
Szülei Hauser Zoltán és Tóth Mária Veronika. 1976-1980 közt felsőfokú tanulmányokat az Iparművészeti Főiskolán folytatott, ahol Eigel István (1922-2000) festő volt a mestere. Egyik fő műfaja a falikárpitszövés, amelyhez egy sajátos szövési technikát fejlesztett ki, az úgynevezett félsoros szövést, pont- csík raszterrel megszőve. Gobelinjeit maga tervezi és szövi. Másik műfaja a figurális rajz, ezen a téren is igen sikeres, számos önálló kiállításon szerepel rajzaival is. Művészeti szervezetek keretében hazánkban és külföldön is a csoportkiállítások szívesen látott vendége. 1992-93-ban együtt állított ki a budapesti Árkád Galériában a Ferenczy Noémi-díjasokkal;[3] 2007-ben a Vonaljátékok – Játékos vonalak[4] című csoportos kiállításon vett részt a budapesti Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában, 2008-ban A Nap utcai fiúk - Szomjas György 12 játékfilmjének képeire 12 művész válaszol c. kiállításon szerepelt a Forrás Galériában (Budapest).[5] A XIII. Állami Művészeti Díjazottak kiállításán is részt vett 2011-ben a Magyar Alkotóművészek Házában, Olof Palme Ház.[6]
2004-ben jelent meg a Hauser album 35 (részben) színes táblával a művésznő alkotásairól. Az album előszavát Fitz Péter (1950-) művészettörténész írta.
Jeles közgyűjtemények őrzik alkotásait, köztük Déri Múzeum, Debrecen; Magyar Iparművészeti Múzeum, Budapest; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Közlekedési Múzeum, Budapest; Szombathelyi Képtár, Szombathely; Museum Österreichisches Kultur, Kismarton.
Gyakran szállodák, hivatalok enteriőrjeit díszítik gobelinjei, köztük