A Harry Blackmore Whittington témája a mai világban rendkívül érdekes és aktuális. Ez egy olyan téma, amely több szempontot is felölel, és jelentős hatással van a társadalomra, a gazdaságra, a politikára és a kultúrára. A történelem során a Harry Blackmore Whittington vita, elemzés és tanulmányozás tárgya volt, bemutatva fontosságát különböző kontextusokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Harry Blackmore Whittington különböző oldalait, megvizsgálva az élet különböző területeire gyakorolt hatását. Akár egyéni, akár kollektív szinten, a Harry Blackmore Whittington széles közönség érdeklődését ébreszti fel, elmélkedést és vitát generálva annak jelentéséről és mai következményeiről.
Harry Blackmore Whittington | |
Született | 1916. március 24.[1][2] Birmingham |
Elhunyt | 2010. június 20. (94 évesen)[3][1][2] Cambridge |
Állampolgársága | brit |
Házastársa | Dorothy E. Arnold (1940. augusztus 10. – )[4] |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Lista
|
Harry Blackmore Whittington FRS-tag (1916. március 24. – 2010. június 20.) brit paleontológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Whittington”.
Harry Blackmore Whittington Cambridge-ben a Department of Earth Sciences-nál és a Sidney Sussex College-nál tevékenykedett. A birminghami Handsworth Grammar Schoolban tanult; A Birmingham Egyetemen (University of Birmingham) megszerezte a geológiai Ph.D-jét. Whittington paleontológus professzor volt a Harvard Egyetemen. 1966-1983 között a Cambridge-i Egyetem Woodwardian Professor of Geology állást töltötte be. Több mint 60 évig tartó munkássága alatt Whittington professzor jelentős eredményeket ért el a korai paleozoikumi fosszilis ízeltlábúak tanulmányozása terén.[9] Ő, főleg a trilobitákra összpontosított. A legfőbb eredményei a következők: