Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Halász Gábor (kritikus) hatását a mai társadalomra. Az évek során a Halász Gábor (kritikus) döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, széles körű vitákat és megosztott véleményeket váltva ki. A világszínpadon való megjelenése óta a Halász Gábor (kritikus) emberek millióinak figyelmét ragadta meg, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Részletes és átfogó elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Halász Gábor (kritikus) hogyan alakította társadalmi interakcióinkat, befolyásolta döntéseinket, és hogyan irányította a társadalom egészét. Ezenkívül megvizsgáljuk a Halász Gábor (kritikus) jövőbeli következményeit és az emberiség evolúciójában betöltött szerepét.
Halász Gábor | |
![]() | |
Született | 1901. július 4.[1][2][3] Budapest |
Elhunyt | 1945. március (43 évesen) Balf |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar ![]() |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1925) |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Halász Gábor témában. | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Halász Gábor témájú médiaállományokat. | |
Halász Gábor (Budapest, 1901. július 4. – Balf, 1945. márciusa) magyar kritikus, irodalomtörténész, író.
Apja Budapest III. kerületi elöljáróságán dolgozott, anyja vidéki zsidó családból származott. A szülők csak gyermekük hétéves korában kötöttek házasságot.
A gimnázium elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–történelem–filozófia szakos hallgatójaként szerzett diplomát 1925-ben. 1925–1926-ban állami ösztöndíjjal Párizsban és Olaszországban tartózkodott. 1927-ben díjtalan gyakornok, majd könyvtáros, a Kézirattár munkatársa lett a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában. 1932-ben és 1935-ben Baumgarten-díj elismerésben részesült.[5][6] 1932-től a Nyugat vezető kritikusa, 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság egyik alapító tagja, 1941-től a Magyar Csillag állandó munkatársa volt.
Mivel az ún. „harmadik zsidótörvény" hatálya alá tartozott, 1943 júliusában behívták munkaszolgálatra, de ekkor még felmentést kapott. Egy évvel később újra behívták kisegítő munkaszolgálatra, ahonnan már nem tért vissza: Sárközi Györggyel és Szerb Antallal együtt a balfi kényszermunkatáborba került. Éhezés és nélkülözés közepette, pontosan nem tisztázott körülmények között halt meg.
Tanulmányai, cikkei és kritikái a Nyugatban és más folyóiratokban (Napkelet) jelentek meg. A két világháború közötti korszak (1918–1938) egyik jelentős esszéistája; munkáit nagy tudás, műgond és humanista szemlélet jellemzi, és mindenekelőtt az értelem tisztelete. Az ész, az értelem törvényeinek nevében fordult szembe mind határozottabban a kor irracionális szellemi és politikai áramlataival. Így jutott el esztétikájában a realizmus vállalásáig, politikai magatartásában pedig kezdeti arisztokratikus konzervativizmusait mind inkább feladva a 19. századi demokratikus liberalizmus lett az eszménye. Az 1940-es évek első felében határozott állásfoglalást jelentett ez mindenfajta fasiszta diktatúrával szemben. Jelentős tanulmányokkal kísérve kiadta Justh Zsigmond naplóját, sajtó alá rendezte Madách Imre összes műveit, és szerkesztette Az angol irodalom kincsesháza című antológiát.
Halász Gábor (Budapest, 1901. július 4. – Balf, 1944. március) író, irodalomtörténész |
Apja: Halász Gábor[7] (Kunszentmiklós, 1856. szept. 18. – Budapest, 1930. ápr. 26.) hivatalnok |
Apai nagyapja: Halász Gábor kocsmáros, mészáros |
Apai nagyapai dédapja: n. a. |
Apai nagyapai dédanyja: n. a. | |||
Apai nagyanyja: Hollenda Terézia |
Apai nagyanyai dédapja: n. a. | ||
Apai nagyanyai dédanyja: n. a. | |||
Anyja: Rosenfeld Száli (1860. szept. 8. – Budapest, 1934. okt. 21.) |
Anyai nagyapja: Rosenfeld Rubi |
Anyai nagyapai dédapja: n. a. | |
Anyai nagyapai dédanyja: n. a. | |||
Anyai nagyanyja: Rosenfeld Regina |
Anyai nagyanyai dédapja: n. a. | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: n. a. |