Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Napkelet (folyóirat, 1923–1940)-et és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Különböző nézőpontokba és elemzésekbe fogunk beleásni, hogy jobban megértsük a társadalomra, a gazdaságra, a politikára és a kultúrára gyakorolt hatását. A Napkelet (folyóirat, 1923–1940) a történelem során tanulmányozás és vita tárgya volt, és relevanciája ma is alapvető. Ezzel a cikkel azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a Napkelet (folyóirat, 1923–1940) hogyan alakította és alakítja tovább világunkat, és hogyan érthetjük meg és kezelhetjük a jövőbeni kihívásokat és lehetőségeket.
Napkelet | |
![]() | |
Az első évf. (1923) hetedik számának (júl.-aug.) címlapja | |
Ország | Magyar Királyság |
Alapítva | 1923 |
Megszűnt | 1940 |
Nyelv | magyar |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Napkelet témájú médiaállományokat. |
Napkelet a Magyar Irodalmi Társaság folyóirata (1.1923 – 18. 1940). Székhely: Budapest.
Irodalmi folyóirat, főszerkesztője Tormay Cécile 1923–1937-ig, 1937 májusától Kállay Miklós. Szerkesztői: Horváth János (1923–26), Hartmann János (1926–32), Németh Antal (1933–35), Kállay Miklós (1935-37).
A Nyugat ellensúlyozása céljából alapították. Számos fiatal író, irodalomtörténész és kritikus pályakezdését segítették, köztük Halász Gábor, Hamvas Béla, Keresztury Dezső, Rónay György, Szabó Zoltán, Szerb Antal. A fiatal Németh László irodalmi tanulmányai leginkább e lap hasábjain láttak napvilágot.
A folyóirat programadó cikkét Horváth János írta Új közízlés felé címen,[1] a közönséget és az írókat a folytonos történelmi és irodalmi hagyományok ápolása és követése körébe kívánja visszaterelni, óvni a nyugati hatások közvetlen utánzásától, öt év múltán Tormay Cécile is hasonló gondolatokat fejtett ki Öt év[2] című évfordulós visszapillantásában.