Gyenes Tamás

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gyenes Tamás hatását a mai társadalomra. Megjelenése óta a Gyenes Tamás felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat és elmélkedéseket váltva ki relevanciájáról különböző területeken. A történelem során a Gyenes Tamás döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző aspektusainak alakításában, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy mélyrehatóan megvizsgáljuk a Gyenes Tamás szerepét, amelyet a társadalomban játszott és játszik, valamint annak lehetséges következményeit a jövőre nézve. Átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Gyenes Tamás elérhetőségét és hatását a mai világban, valamint a jövőre nézve lehetséges kilátásokat és kihívásokat.

Gyenes Tamás
Született1920. január 20.[1]
Pécsvárad
Elhunyt1963. június 27. (43 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszobrász
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1956)
SírhelyeFarkasréti temető (43/2-1-99)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenes Tamás témájú médiaállományokat.

Gyenes Tamás (Pécsvárad, 1920. január 20.[4] – Budapest, 1963. június 27.) magyar szobrász, a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1954), Munkácsy-díjas (1956), a szocialista realizmus korának tipikus alkotója.

Életpályája

Gyenes Károly kereskedő és Schwarcz Paula fia. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1941 és 1942 között Sidló Ferenc, majd 1945 és 1949 között Pátzay Pál növendéke volt. Miután végzett, Beck András tanársegédje lett ugyanott. 1949 és 1952 között a leningrádi Repin Képzőművészeti Akadémián Lisev professzor vezetésével aspirantúrát végzett, továbbá a Magyar vendég a kolhozban című szobrával (Túrkeve) kandidátusi fokozatot kapott. Miután hazatért, a Képzőművészeti Főiskola, 1956 után pedig a Budapesti Műszaki Egyetem rajzi tanszékének a docense lett. 1953-ban a Fényes Adolf Teremben Raszler Károllyal közösen rendezett kiállítást. Ezt számos egyéni és csoportos kiállítás követte.

Díjai, elismerései

Kalamár József mellszobra, Memento Park
Sírja a Farkasréti temetőben (43/2-1-99). A dombormű saját alkotása

Emlékezete

Emlékkiállítását 1966-ban rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában.

Főbb köztéri művei

  • Szovjet-magyar barátság, Túrkeve (1948);
  • Allegória domborművek, Dunaújváros (1952)
  • Tornyai János mellszobra, Hódmezővásárhely (1956, 2012)
  • Gelléri Andor Endre mellszobra, Óbuda (1958, 2014)
  • Krúdy Gyula mellszobra, Óbuda (1958);
  • Tornyosi emlék, Hódmezővásárhely;
  • A magyar Vörös Hadsereg harcosa, Újpest (1959)
  • Kalamár József mellszobra, Csepel (1957; áthelyezve 1992-ben a Memento Parkba)[5]

Egyéni kiállításai

  • 1947 • Bibliotheca Officina
  • 1953 • Fényes Adolf Terem, Budapest Raszler Károllyal
  • 1959, 1960 • Lovászpatona
  • 1961 • Pápa • Bakony Múzeum, Veszprém Nemcsics Antallal
  • 1965 • emlékkiállítás, Gimnázium, Pécsvárad • Janus Pannonius Múzeum, Káptalan u. 2., Pécs
  • 1966 • emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)
  • 1967 • Helytörténeti Múzeum, Pécsvárad.

Csoportos kiállításokon (válogatás)

  • 1953-1955, 1959, 1960, 1962 • 4-9. Magyar Képzőművészeti kiállítás
  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
  • 1957 • Magyar forradalmi művészet, Műcsarnok, Budapest • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1958, 1962 • V., IX. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely
  • 1960, 1961, 1962 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1960 • A felszabadult Budapest művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1962 • Építjük, védjük szép hazánkat, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1965 • Az 50 éves Százados úti művésztelep, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Művei közgyűjteményekben

  • Fővárosi Képtár, Budapest
  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Jegyzetek

  1. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ Születési bejegyzése a pécsváradi polgári születési akv. 8/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  5. ↑ A szobor műlapja a KöztérKép.hu-n

Források

További információk

  • Molnár J.: Gyenes Tamás és Raszler Károly kiállítása a Fényes Adolf Teremben, Szabad Művészet, 1953
  • Oelmacher A.: Gyenes Tamás, Művészet, 1963. 3/10.
  • Cs. E.: In memoriam Gyenes Tamás, Élet és Irodalom, 1963. július 6.
  • Csap E.- Elischer B.: Százados úti művésztelep kiállítása (összeáll., kat., Magyar Nemzeti Galéria, 1965)
  • Dankó Imre: Gyenes Tamás és alkotásai, in: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, Pécs, 1965
  • Csap E.: Gyenes Tamás emlékkiállítása (francia), (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, 1966)
  • Csengeryné Nagy Zs.: Gyenes Tamás emlékkiállítása, Művészet, 1967/2.
  • Ambrus T.: A vásárhelyi művészet múltja, Kortárs, 1968. február
  • Oelmacher A.: A szocialista képzőművészet nyomában, Budapest, 1975
  • Kovács P.: Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Életünk, 1990.