Gulyás László (zeneszerző)

A mai világban a Gulyás László (zeneszerző) releváns témává vált, és sok embert érdekel. Akár az egészségügy, az oktatás, a technológia, a politika vagy bármely más terület kontextusában beszélünk a Gulyás László (zeneszerző)-ről, hatása és jelentősége tagadhatatlan. Ebben a cikkben részletesen és behatóan megvizsgálunk mindent, ami a Gulyás László (zeneszerző)-hez kapcsolódik, a történetétől és fejlődésétől a jelenlegi és jövőbeli következményeiig. Kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt a témát, és világos és objektív képet adjunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse és értékelje a Gulyás László (zeneszerző) fontosságát. Nem számít, milyen a témával kapcsolatos nézőpontja vagy tudásszintje, ez a cikk teljesebb és gazdagabb megértést nyújt a Gulyás László (zeneszerző)-ről.

Ez a szócikk a zeneszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Gulyás László (egyértelműsítő lap).
Gulyás László
Életrajzi adatok
Született1928. november 3.[1]
Debrecen
Elhunyt1995. január 11. (66 évesen)[2]
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1948–1952)
Pályafutás
DíjakErkel Ferenc-díj (1958)
Tevékenység

Gulyás László (Debrecen, 1928. november 3. – New York,[4] 1995). január 11.) magyar zeneszerző, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának alapító vezetője.

Életpályája

Tanulmányait 1948 és '52 között a Zeneakadémián végezte (zeneszerzés: Veress Sándor és Farkas Ferenc, karnagyképző: Ferencsik János és Kórodi András). 1950-től 1970-ig a Magyar Állami Népi Együttes általa alapított zenekarának művészeti vezetője volt. 1971-től a Magyar Televízió zenei osztályának főmunkatársa. Állandó zsűritagja volt a Repülj páva! népzenei vetélkedőknek.

1960-ban írta Trombitaversenyét (vonósok, zongora és ütők kíséretével), amelyet André Jolivet (1905-1974) francia zeneszerző Concertino (trombitára, vonósokra és zongorára)(1948) című darabja ihletett. Ezt a művét 1960. február 28-án Varasdy Frigyes trombitaszólójával, Simon Albert vezényletével a MÁV Szimfonikus Zenekar mutatta be. Antal Imre játszotta a zongoraszólamot.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művei

Televíziós munkái

Énekeljünk! - 15 részes mini sorozat.

Cymbalo Ungherese - zenés dokumentumfilm, Kroó György Rácz Aladárról szóló könyve nyomán.

Vujicsics Tihamér emlékére - öt részes tv-film.

Népdalfeldolgozások -zeneszerző porték.

Gulyás György portréfilm a Békéstarhosi zeneiskola és a Debreceni Kodály kórus alapítójáról

  • Műveinek jelentős részét a Magyar Állami Népi Együttes zenekara számára írta, gyakran kórus kísérettel.
  • Kantátákat, balettzenéket, gyermekoperát is komponált.

Népdalfeldolgozások

  • 1951 – Széki muzsika (kiszenekarra)
  • 1951 Üveges tánc
  • 1951 Este a fonóban
  • 1953 A füleki vár alatt
  • 1958 Békési esték

Szimfonikus és énekkari művek

  • 1949 Scherzo
  • 1952 Rapszódia
  • 1960 – Trombitaverseny
  • 1964 – Nem én kiáltok (vegyeskarra és zenekarra, József Attila verseire; bemutató: Debrecen, 1965)
  • 1969 – Engesztelő ének (vegyeskarra)

Jelentősebb tánckari kísérőzenéi

  • 1951 Fonó, Üveges
  • 1952 Háromugrós
  • 1953 Első szerelem
  • 1959 Farsang Bekölcén,
  • 1968 Rabének, Katonanóta,

Színpadi művek

  • 1949 – Ludas Matyi (egyfelvonásos táncjáték)
  • 1955 – Kisbojtár (balett; bemutató: Budapest, 1955, Párizs, 1957)
  • 1962 – Pókháló (balett; bemutató: Budapest, 1962, Bayreuth, 1963)
  • 1965 – Szeplőcske (gyermekopera Fésűs Éva szövegére)[5]

Filmjei

  • Ecseri lakodalmas (1952, karmester)
  • Háromugrós tánc (1953, rövidfilm, hangszerelő)
  • Este a fonóban (1953, rövidfilm, zeneszerző)
  • Rákóczi induló (1955, rövidfilm, zenei vezető)
  • Széki muzsika (1955, rövidfilm, zeneszerző)
  • Legénytáncok (1955, rövidfilm, zeneszerző)
  • Az eltüsszentett birodalom (1956, zeneszerző)
  • Délibáb minden mennyiségben (1962, zeneszerző)
  • A bölcsőtől a koporsóig (1967, rövidfilm, zeneszerző)
  • Minden egér szereti a sajtot (1981, tv-film, zeneszerző)
  • Kinizsi (1983, tv-film, zeneszerző)

Könyve

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ a b https://resolver.pim.hu/auth/PIM56651. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
  3. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database
  4. ↑ IMDb
  5. ↑ Lévai Béla: A rádió és a televízió krónikája. I. köt. 1945–1978. Budapest, 1980. Tömegkommunikációs Kutatóközp. 302. l. ISBN 9630310015
  6. ↑ Régikönyvek.hu

Források

  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. bőv. kiad. Budapest, 1988. 156. l. ISBN 9633306728
  • Zenei lexikon (1965) 2. kötet, 93. old.
  • hagyományokhaza.hu

Kapcsolódó szócikkek