Gornja Pušća

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gornja Pušća-et és mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A Gornja Pušća a keletkezésétől a fejlődéséig alapvető szerepet játszott abban, ahogyan a minket körülvevő világgal kommunikálunk. Az évek során a Gornja Pušća végtelen vitákat és vitákat generált, és az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Ezzel az elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani a Gornja Pušća különböző oldalait és jelenlegi társadalmunkra gyakorolt ​​hatását.

Gornja Pušća
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségPušća
Jogállásfalu
PolgármesterAnđela Cirkveni
Irányítószám10294
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség541 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség202,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Terület2,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 59″, k. h. 15° 46′ 59″45.933000°N 15.783000°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 59″, k. h. 15° 46′ 59″45.933000°N 15.783000°E
Térkép

Gornja Pušća falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pušća községhez tartozik.

Fekvése

Zágrábtól 20 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra a Marijagoricai előhegység területén, a Donja Pušćából Dubravicába vezető út felett fekszik.

Története

A település a Rauch család birtoka volt, akiknek nemesi kúriájuk és gazdasági épületeik álltak itt. Annak nagysága miatt birtokot a helyiek Dvornak nevezték és ma is ez az elnevezés használatos rá. Az épületegyüttes egy része a 18. másik része a 19. században épült. A II. világháború után a kastélyt lakásoknak használták és a nem megfelelő karbantartás miatt állapota jelentősen romlott. A honvédő háború idején menekülteket helyeztek el benne, majd roma családok költöztek ide, akik ma is benne laknak.

A falunak 1857-ben 227, 1910-ben 221 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben 602 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel, kézművességgel foglalkoznak.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
227 266 253 236 231 221 235 269 308 319 348 369 375 468 549 602

Nevezetességei

  • A falu feletti dombon álló Rauch-kastély[4] a 18. és 19. században épült egyemeletes késő barokk épület. A téglalap alaprajzú, nyeregtetős, falazott épület, főhomlokzata dél néz. Konstrukciós és tervezési sajátosságai alapján két építési szakasz ismerhető fel: a régebbi, 18. századi barokk, amelyhez a pince és a földszint egy része tartozik, valamint a 19. század közepéről származó második ütem, amely magában foglalja az emelet illetve új homlokzat kialakítását. A földszint térbeli elrendezését az épület keleti részében elhelyezkedő előcsarnok határozza meg. Az emeleti helyiségek mindegyike fából készült nyitott mennyezettel záródik, míg a földszint boltíves szerkezetei a nyugati szobákban társboltozatos, csehsüveg és dongaboltozat, a keleti szobákban pedig porosz boltozat. A homlokzatok sima vakolattal készültek dekoratív építészeti anyag nélkül. Ma lakások vennek benne, állapota erősen leromlott. A kastélyt egykor szép park övezte, melyből mára vajmi kevés maradt. A park maradványai egy történelmi birtokról tanúskodnak, amelyhez még gazdasági épületek, gyümölcsösök és kert is tartozott.
  • A Krajačić-kúria a Donja és Gornja Pušća közötti út felett egy dombon áll. Egy 1862-es térkép szerint a család birtokközpontja volt. Mellette gazdasági épületek állnak, de az út felé csak szántók és rétek vannak. A kúria mai állaga meglehetősen rossz.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6036.