George Edward Moore

Manapság a George Edward Moore nagyon aktuális probléma, amely sok embert érint szerte a világon. A globalizáció és az összekapcsolódás növekedésével a George Edward Moore olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely senkit sem hagy közömbösen. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a személyes szintű következményekig a George Edward Moore széles körű vitát váltott ki, és felkeltette a szakértők és a polgárok érdeklődését. Ebben a cikkben a George Edward Moore különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, és feltárjuk a következményeit különböző kontextusokban.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
George Edward Moore
Született1873. november 4.[1][2][3][4][5]
Upper Norwood[6]
Elhunyt1958. október 24. (84 évesen)[1][2][3][4][5]
Cambridge[7][6]
Állampolgárságabrit
Foglalkozása
  • filozófus
  • egyetemi oktató
Iskolái
  • Trinity College (1892–)
  • Dulwich College (1882–)
Kitüntetései
SírhelyeAscension Parish Burial Ground, Cambridge
Filozófusi pályafutása
Analitikus filozófia
20. század
Iskola/IrányzatAnalitikus filozófia
Érdeklődésmetafizika, etika, ismeretelmélet
Akikre hatottBertrand Russell,Wittgenstein,J. L. Austin
Akik hatottak ráFrege, Bertrand Russell
Fontosabb nézeteinaturalista tévedés, Moore paradoxona, elemzés paradoxona, nyílt kérdés érve, "Itt egy kéz", A tudat átláthatósága
Fontosabb művei
  • Ethics
  • Principia Ethica
A Wikimédia Commons tartalmaz George Edward Moore témájú médiaállományokat.

George Edward Moore OM (London, 1873. november 4. – Cambridge,1958. október 24.) angol filozófus, az analitikus filozófiai iskola megteremtője.

Élete

Bertrand Russell tanítványa volt, később barátjává, vitapartnerévé vált.

A Bloomsbury-kör szellemi vezéreként nagy hatást gyakorolt John Maynard Keynes közgazdászra, Virginia Woolfra és E. M. Forster íróra.

Fő műve a Principia Ethica 1903, amely a brit filozófia századvégi hagyományaival fordult szembe.

Filozófiája

Nézeteinek helyességét ugyan sokan vitatják, de eredeti gondolkodásmódjával Bertrand Russell és Ludwig Wittgenstein között jelentős helyet foglal el a filozófiatörténetben.

Magyarul megjelent művei

  • A józan ész védelmében és más tanulmányok (Magyar Helikon, 1981) Fordította: Vámosi Pál. ISBN 963 207 904 3
  • Részlet a Principia Ethica-ból, in: Tények és értékek. A modern angolszász etika irodalmából (Gondolat, 1981) ISBN 963 280 741 3

Monográfiák róla

  • Kelemen János: George Edward Moore (Kossuth, 1997) („A polgári filozófia a XX. században”-sorozat) ISBN 963 09 2431 5

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004. szeptember 23. (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)
  7. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. ↑ Internet Encyclopedia of Philosophy (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)
  9. ↑ Internet Encyclopedia of Philosophy (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. november 4.)

Külső hivatkozások