Formula–1 holland nagydíj
A mai világban a Formula–1 holland nagydíj egyre fontosabbá vált. Megjelenése óta a Formula–1 holland nagydíj világszerte felkeltette az emberek figyelmét a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásának köszönhetően. Legyen szó személyes, társadalmi, politikai, gazdasági vagy kulturális szféráról, a Formula–1 holland nagydíj általános érdeklődésre számot tartó témának bizonyult számos közönség számára. Éppen ezért ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Formula–1 holland nagydíj jelentőségét, időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Részletes elemzéssel átfogó perspektívát kívánunk nyújtani a Formula–1 holland nagydíj-ről és a jelenkori világban betöltött szerepéről.
A Formula–1 holland nagydíj 1952 és 1985 között – kisebb megszakításokkal – minden évben az Északi-tenger partvidékén fekvő Circuit Zandvoort pályán került megrendezésre. Bár már 2020-ban újból versenyt rendeztek volna Hollandiában, a koronavírus-járvány miatt a holland nagydíj csak 2021-ben került ismét megrendezésre.[1] A 36 év elteltével visszatérő holland nagydíjat a hazai pályán versenyző Max Verstappen nyerte meg.[2]
Zandvoort már 1950-ben és 1951-ben is otthont adott Formula–1-es futamoknak, de az akkor szerzett eredmények nem számítottak bele a hivatalos világbajnoki pontversenybe. Mindkét versenyt a francia Louis Rosier nyerte meg egy Talbot-Lagóval. 1952-ben és 1953-ban Alberto Ascari és a Ferrari nyerte meg a nagydíjat, 1955-ben pedig Juan Manuel Fangio a Mercedesszel.
1958 és 1971 illetve 1973 és 1985 között minden évben volt holland nagydíj. 1972-ben azért maradt el a futam, mert a pálya már nem felelt meg a biztonsági előírásoknak, ezért az év folyamán átépítették, és 1973-ban már ismét szerepelt a Formula–1 versenynaptárában. Panorama néven hozzáépítettek egy új sikánt, de az új szabályok ellenére Roger Williamson verseny közben halálos balesetet szenvedett. A fiatal brit autóversenyzőnek ez volt a második nagydíja. 1979-ben egy újabb sikánnal gazdagodott a pálya. 1980-ban a német Hans-Georg Bürger vesztette életét, egy Formula–2-es futam bemelegítő körén.
1985-ben rendeztek utoljára futamot a zandvoorti pályán, mert a CENAV nevű vállalat, amely kereskedelmileg működtette, kiszállt az üzletből, megpecsételve ezzel a pálya sorsát. Az önkormányzati tulajdonban lévő versenypályát ezután nem használták, és 1987-ben a terület egy részét eladták egy parkfejlesztő vállalatnak.
A legtöbb győzelmet Jim Clark szerezte meg, aki 1963 és 1967 között négyszer lett első a nagydíjon. Jackie Stewart, Niki Lauda és Max Verstappen három versenyt nyertek meg Zandvoortban.
.svg){kind=small}
Legsikeresebb versenyzők
| Győzelmek | Versenyző | Győztes évek |
|---|---|---|
| 4 | .svg){kind=small} Jim Clark
|
1963, 1964, 1965, 1967 |
| 3 | Jackie Stewart
|
1968, 1969, 1973 |
 Niki Lauda
|
1974, 1977, 1985 | |
 Max Verstappen
|
2021, 2022, 2023 | |
| 2 |  Alberto Ascari
|
1952, 1953 |
 Jack Brabham
|
1960, 1966 | |
| James Hunt
|
1975, 1976 | |
 Alain Prost
|
1981, 1984 |
Legsikeresebb konstruktőrök
| Győzelmek | Konstruktőr | Győztes évek |
|---|---|---|
| 8 | Ferrari
|
1952, 1953, 1961, 1971, 1974, 1977, 1982, 1983 |
| 6 | .svg){kind=small} Lotus
|
1963, 1964, 1965, 1967, 1970, 1978 |
| 3 | McLaren
|
1976, 1984, 1985 |
| Red Bull
|
2021, 2022, 2023 | |
| 2 | BRM
|
1959, 1962 |
| Matra
|
1968, 1969 | |
| Brabham
|
1966, 1980 |
Jegyzetek
- ↑ a b „BRÉKING: Idén nem lesz Holland Nagydíj a Forma-1-ben”, motorsport.com (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ „Népünnepély Hollandiában – Verstappen nyert és újra vezeti a vb-t!”, Nemzeti Sport Online (Hozzáférés: 2021. szeptember 5.)
