Fischhof Adolf

Ebben a cikkben elmélyülünk a Fischhof Adolf izgalmas világában, feltárva eredetét, fejlődését és különféle mai alkalmazásait. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a szakmai téren való jelentőségéig a Fischhof Adolf kitörölhetetlen nyomot hagyott mindennapi életünk különböző területein. Az idő múlásával a Fischhof Adolf döntő szerepet játszott a történelemben, befolyásolva a kultúrákat, irányzatokat és mozgalmakat szerte a világon. Mély elemzéssel megvizsgáljuk, hogyan alakította a Fischhof Adolf az általunk ismert világot, és hogyan hagyott maradandó nyomot a valóság megértésében. Készüljön fel arra, hogy felfedezze a Fischhof Adolf lenyűgöző oldalait, és azt, ahogyan továbbra is alakítja jelenünket és jövőnket.

Fischhof Adolf
Született1816. december 8.
Óbuda
Elhunyt1893. március 24. (76 évesen)
Emmersdorf
Állampolgárságaosztrák
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos
Tisztségeosztrák birodalmi gyűlés tagja
IskoláiBécsi Egyetem
SírhelyeRégi zsidó temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Fischhof Adolf témájú médiaállományokat.

Fischhof Adolf (Óbuda, 1816. december 8. – Emmersdorf, 1893. március 24.) orvos

Élete

Fischhof József és Löwy Rozália fia volt. Apja jómódú kereskedő volt Óbudán. 12 éves koráig gondos nevelésben részesült; ettől fogva szülei átköltöztek Pestre, sorsuk rosszabbra fordult s a 14 éves fiú leckeadással volt kénytelen szülein segíteni. Az ötödik gimnáziumi osztályban feltűnt már egy latin versével és a 6-ikban egy szapphói odájával, melyet tanulótársai ki is nyomattak és megzenésítettek. 1836-ban befejezte filozófiai tanulmányait és zsebében 10 forinttal Bécsbe ment, ahol az orvosi tudományokat hallgatta; 1844-ben szigorlatot tett, azután az ottani közkórházban másodorvos volt és 1848. március 13-án a bécsi forradalomban az általános figyelmet magára vonta, az országház előtt az ő szava volt az első szabad szó Ausztriában; a bécsi tanulók küldöttségével Pozsonyba ment. A közbiztonsági választmányban vezérszerepet vitt. Midőn a birodalmi gyűlés megalakult, ő a matzleinsdorfi kerületet képviselte és a császár visszatérése és a halálbüntetés eltörlése mellett szónokolt; augusztus 5-én, augusztus 25-én, augusztus 29-én, október 6-án és október 9-én is felszólalt különböző ügyekben, különösen a robot eltörlése s Theodor Baillet von Latour megmentése tárgyában; 1849. január 8. szintén beszélt Pinka képviselő felszólalása ellen. Képviselői működése alatt a belügyminisztériumban mint miniszteri tanácsos is volt alkalmazva és Galíciába, ahol a kolera kiütött, utazott. Később ezen állásáról lemondott. A kremsieri birodalmi gyűlés feloszlatása után (1849. március 7.) elfogták és csak háromnegyed év múlva bizonyítékok hiánya miatt engedték szabadon. Ezután orvosi gyakorlatot folytatott Bécsben. Az alkotmányos élet kezdetekor ismét a publicisztikai pályára lépett, a dualisztikus állam és a magyar kiegyezés mellett írt; utolsó nyilvános föllépése volt, amikor Ausztria érdekében a népbéke és a cseheknek a németekkel való kibékítése mellett küzdött.

Munkái

  • Oesterreich und die Bürgschaft seines Bestandes. Politische Studie. Wien, 1869.
  • A Magyarországgal folytatott kiegyezés idején a Pestere Lloydban is számos cikke jelent meg, melyekben a kiegyezési javaslatokat birálta.
  • Ungerrel együtt egy röpiratot tett közzé a magyar kérdés megoldásáról és ezenkívül még több röpirata és cikke jelent meg Bécsben.

Arcképe: kőnyomat Kriehubertől, nyomt. 1848-ban Höfelich J. Bécsben, rézmetszet (Zeitgenossen. N. F. XVII. sz. hely és év n.)

Források