Napjainkban a Felkai Eszter olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Relevanciája nem korlátozódik egyetlen ágazatra vagy érdeklődési területre, hanem a kontextusok és helyzetek széles skáláját fedi le. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Felkai Eszter rendkívül fontos kérdésnek bizonyult, amely nem marad észrevétlen. Ahogy folytatjuk a Felkai Eszter-hez kapcsolódó szempontok feltárását és jobb megértését, új lehetőségek és kihívások merülnek fel, amelyek mélyreható elemzést és alapos mérlegelést igényelnek. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Felkai Eszter különböző aspektusait és mai világunkra gyakorolt hatását.
Felkai Eszter | |
![]() | |
Az 1970-es években (Martin Gábor felvétele) | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1942. november 20. (82 éves) Budapest |
Származás | magyar ![]() |
Házastársa | Gálfy László |
Pályafutása | |
Híres szerepei | Titánia Shakespeare: Szentivánéji álom Goneril Shakespeare: Lear király Mirandolina Goldoni: Mirandolina Ranyevszkaja Ljubov Andrejevna Csehov: Cseresznyéskert Vojnyickaja Csehov: Ványa bácsi Blanche Williams: A vágy villamosa Mary Cavan Tyrone Eugene O’Neill: Utazás az éjszakába Alice Postic Thomas-Popplewell: A hölgy fecseg és nyomoz Orbánné Örkény: Macskajáték |
Díjai | |
További díjak | SZOT-díj (1985) Jászai Mari-díj (1987) Déryné-díj (1993) Magyar Teátrum Életműdíj (2019) |
Felkai Eszter IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Felkai Eszter témájú médiaállományokat. | |
Felkai Eszter (névvariáns: Felkay) (Budapest, 1942. november 20. –) Déryné- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, koreográfus, a Békéscsabai Jókai Színház örökös tagja.
Táncosként kezdte pályáját. A hazug című Goldoni darabban szerepelt először a Madách Színházban, melyet Vámos László rendezett. Az előadás harlekines táncbetétjeinek koreográfiáit Eck Imre készítette. Erről korábban így nyilatkozott:
„Túlmozgásos gyerek voltam, édesanyám ezért ötéves koromban beíratott balettiskolába. Megszenvedtem a táncért, nem voltam hajlékony, kötöttek az izmaim. Tizenöt éves koromban kiválasztottak a Madách Színház egyik előadásába táncolni. Ekkor lettem színházi gyerek. Egymás után kerültem be azokba az előadásokba, amelyekben volt táncbetét.[1]”
Pályájának következő állomása a Tarka Színpad. Itt Bogár Richárd koreográfiáiban már revütáncosként lépett színpadra.
„A Dohány utcában működött a Tarka Színpad, Medveczky Ilona ott kezdett, én pedig a karban táncoltam mögötte, heti tíz előadásban.”
Énekelni Gyulai Erzsébettől, az Operettszínház tanárától, színpadi beszédet Montágh Imrétől, a Színművészeti Főiskola beszédtanárától tanult. A Tarka Színpad öltözőjébe kopogtatott be Berényi Gábor színigazgató, aki 1962-ben szerződtette Szolnokra, ahol három főszerepet is eljátszhatott. 1963-tól a szolnoki Szigligeti Színházban már színésznőként lépett színpadra. Itt ismerkedett meg férjével, Gálfy László színművésszel. 1965-től egy évadot a győri Kisfaludy Színházban töltött. 1966-tól a Békés Megyei Jókai Színház társulatának művésze. A színészet mellett számos előadáshoz koreográfiákat is készített, és tanítással is foglalkozott.
1985-ben SZOT-díjat, 1987-ben Jászai Mari-díjat, 1993-ban Déryné-díjat kapott. 2008-ban elköszönt a békéscsabai színháztól, de 2016-ban Örkény: Macskajáték című darabjában, Orbánné szerepében ismét visszatért. Születésnapján, a díszelőadáson a Békéscsabai Jókai Színház örökös tagja címet is megkapta.
Több mint 60 előadáshoz készített koreográfiát. Néhány közülük: