A Farkas Zsuzsa területe iránt mindig is folyamatos és növekvő érdeklődés mutatkozott. Akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a mai társadalomra gyakorolt hatása, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, a Farkas Zsuzsa felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét. Az évek során részletesen vitatták és elemezték, igyekeztek jobban megérteni jelentőségét és a világban betöltött szerepét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Farkas Zsuzsa különböző aspektusait és perspektíváit, megvizsgálva annak időbeli alakulását és mai hatását. Ezenkívül áttekintjük a témával kapcsolatos legfrissebb kutatásokat, hogy megvilágítsuk a Farkas Zsuzsa területén tapasztalható új trendeket és fejleményeket.
Farkas Zsuzsa | |
![]() | |
A Film Színház Muzsika borítóján | |
Született | 1949. április 27. (75 éves)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1971) |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1961– |
Híres szerepei | Júlia Shakespeare: Rómeó és Júlia Mira Sarkadi: Elveszett paradicsom Beatrice Goldoni: Két úr szolgája |
Farkas Zsuzsa (Budapest, 1949. április 27. –) magyar színésznő.
Gyerekszínészként kezdte pályáját a budapesti Jókai Színházban. A rendkívül tehetséges kislány (1961-ben) szerepet kapott Keleti Márton: Nem ér a nevem című filmjében is, ahol Tolnay Klári és Páger Antal partnere lehetett. Tíz év múlva már friss diplomás színésznő, 1971-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Békés András volt az osztályfőnöke. Legendás osztálytársai: Cserhalmi György, Hámori Ildikó, Mányai Zsuzsa, Maros Gábor, Székhelyi József, Várday Zoltán, Vogt Károly és Zsolnai Júlia. A pályakezdő, fiatal színésznőt a debreceni Csokonai Színház szerződtette. Az 1973–74-es évadban már a veszprémi Petőfi Színházban játszott. 1974–1985 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1985-től szabadfoglalkozású művésznő. Elsősorban fiatal hősnőket alakított, szerepelt tv-játékokban, filmekben. Szép, tiszta beszédét, és kellemes orgánumát kihasználva leginkább a Magyar Rádió foglalkoztatta, de nagyon sokat szinkronizált is. (Csak az Internetes Szinkron Adatbázisban -ISzDb- több mint 170 kisebb-nagyobb szinkronmunkáját tartják számon.) Pályáját megszakítva az Amerikai Egyesült Államokba, San Franciscóba költözött a családjával, de azért Budapestre is gyakran haza szokott látogatni.