Európai Szabadkereskedelmi Társulás
| Európai Szabadkereskedelmi Társulás | |
 | |
 | |
| EFTA tagállamok Világoszöld: Korábbi tagállamok, most EU-tagállamok | |
| Alapítva | 1960. január 4. |
| Székhely | Genf ( é. sz. 46° 13′ 12″, k. h. 6° 08′ 19″46.219945, 6.13873646.219945°N 6.138736°E) |
| Dolgozók száma | 90 |
| Elhelyezkedése | |
| é. sz. 46° 13′ 12″, k. h. 6° 08′ 19″46.219944444444, 6.138736111111146.219944°N 6.138736°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 12″, k. h. 6° 08′ 19″46.219944444444, 6.138736111111146.219944°N 6.138736°E | |
| Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Szabadkereskedelmi Társulás témájú médiaállományokat. | |
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, angolul European Free Trade Association, rövidítve EFTA egy, az 1960. január 4-én aláírt stockholmi egyezményen alapuló szabadkereskedelmi övezet, alternatíva azon országok számára, amelyek nem kívántak (illetve nem tudtak) csatlakozni az akkori Európai Szén- és Acélközösséghez (a mai Európai Unióhoz).
Eredetileg hét EFTA-tagállam volt: Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. Az egyezmény 1960. január 4-én lépett hatályba. Ez az alakulat a Hetek integrációjaként vált ismertté, szemben a római szerződéseket aláíró Hatokkal. Az EGK-tól eltérően olyan integrációs szervezet, amely az ipari termékek szabad forgalmát kívánta megvalósítani. A tagállamok közötti importkontingensek és vámok eltörlésének folyamata 1966-ra befejeződött (nyolc lépcsőben). Az EGK-val ellentétben azonban az EFTA-tagok még csak az ipari termékekre vonatkozóan sem egységesítették vámjaikat és kereskedelmi politikájukat. A szerződés nem vonatkozott a mezőgazdaságra, bár teret engedett a tagországok közötti külön-megállapodásoknak.
Finnország 1961-ben lett társult, majd 1986-ban tényleges tag. Izland 1970-ben, Liechtenstein pedig 1991-ben csatlakozott.
1973-ban az Egyesült Királyság és Dánia kivált az EFTA-ból, és az EGK-hoz csatlakozott (lásd alább). Őket követte Portugália 1986-ban, illetve Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben. Ez utóbbi három ország kiválása után a szövetség igencsak meggyengült.
1973-ban az EFTA-államok külön-külön szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek az Európai Közösségekkel. Ezek 1977 júliusára teljes vámunióhoz vezettek.
1994-ben jött létre az Európai Gazdasági Térség, amely a két integrációs szervezet az addiginál szorosabb kapcsolatát eredményezte.
Ma mindössze négy EFTA-tagállam van: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Az EFTA ugyanakkor szabadkereskedelmi szerződésben áll az Európai Unió 27 tagjával is.
Források
További információk
- Huszár Ernő–Veszprémi Hedvig: Az EFTA és a tengerentúli fejlett tőkés országok külkereskedelme és kereskedelempolitikája; Tankönyvkiadó, Bp., 1970
- Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA); szerk. Solt László; OMKDK, Bp., 1971 (A műszaki és gazdasági fejlődés fő irányai)
- Magyarok munkavállalása Skandináviában. A magyar állampolgárok munkavállalása az EU északi tagállamaiban: Svédországban, Finnországban, és Dániában, illetve az EFTA tag Norvégiában; szerk. Gellérné Lukács Éva; Tullius, Bp., 2011
| Nemzetközi katalógusok |
|
|---|