Erzincan (tartomány)
Mára a Erzincan (tartomány) a mai társadalom egyik legforróbb és legrelevánsabb témájává vált. A technológia fejlődésével és a társadalmi dinamikában bekövetkezett változásokkal a Erzincan (tartomány) példátlan jelentőségre tett szert. Legyen szó egy személy életéről, egy történelmi eseményről, egy filozófiai koncepcióról vagy bármilyen más témáról, a Erzincan (tartomány) emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Erzincan (tartomány)-et, és elemezzük a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
| Erzincan tartomány | |
 | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Kelet-Anatólia |
| Székhely | Erzincan |
| Nevének rövidítése | ERC |
| Irányítószám | 24x xx |
| Körzethívószám | 00 90 446 |
| Kormányzó | Ali Güngör |
| Népesség | 213 538 (2007)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11 903 km² |
| Időzóna | TRT (UTC+3) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| Erzincan tartomány elhelyezkedése Törökország térképén | |
| Erzincan tartomány weboldala | |
Erzincan tartomány Törökország egyik tartománya a Kelet-anatóliai régióban, székhelye Erzincan városa. Északon Giresun, Gümüşhane és Bayburt, keleten Erzurum, nyugaton Sivas, délnyugaton Malatya, délen Tunceli, délkeleten Bingöl határolja.
Körzetei
A tartomány kilenc körzetből áll: Çayırlı, Erzincan, İliç, Kemah, Kemaliye, Otlukbeli, Refahiye, Tercan, Üzümlü.
Történelem
Már a hettiták idején lakott terület, illetve 1071-1252 között a Mengücoğullar dinasztia központja volt ez a terület. Az Oszmán Birodalom része 1514 óta, az első világháborúban, 1916 júniusától orosz megszállás alá került 19 hónapra. A környék hírhedt a földrengésekről, így 1939. december 27-én egy 7,9-es erejű földrengés az egész tartományi székhelyet lerombolta, a történelmi emlékeivel együtt.
Földrajz
A tartomány területének többsége 3000 m fölötti magasságban fekszik, csak a Karasu folyó völgye fekszik mélyebben (~ 1000 m), erre halad a vasútvonal is. Szélsőségesen szárazföldi éghajlat a jellemző kevés csapadékkal, emiatt is Törökország ritkán lakott vidékeinek egyike.
Látnivalók
- Kemah: i. e. III. sz. romos vár
- Üzümlü: vármaradvány, illetve régészeti szempontból fontos az un. „urartui emlékek”
Források
- Békési B. István: Törökország. Panoráma útikönyvek, Budapest, 1983. ISBN 963-243-150-2
Jegyzetek
- ↑ City Population: Tartományok és húszezer fő feletti városok lakossága (angol nyelven). citypopulation.de
