Hatay (tartomány)
A mai világban a Hatay (tartomány) a lakosság nagy része számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területekre gyakorolt hatása miatt, a Hatay (tartomány) felkeltette a szakértők, tudósok és rajongók figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hatay (tartomány)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Elemezzük a Hatay (tartomány) körüli szakértői véleményeket és aktuális trendeket is, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról, amely a jelenlegi kontextusban annyira releváns.
| Hatay tartomány | |
 | |
| Bağras romjai, Antakya | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Akdeniz |
| Székhely | Antakya |
| Nevének rövidítése | HAT |
| Irányítószám | 31xxx |
| Körzethívószám | (0090)+ 326 |
| Kormányzó | Ahmet Kayhan |
| Népesség | 1 386 224 (2007) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5 403 km² |
| Időzóna | TRT (UTC+3) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| Hatay tartomány elhelyezkedése Törökország térképén | |
| Hatay tartomány weboldala | |
Hatay tartomány Törökország déli részén helyezkedik el, a Földközi-tenger, valamint Szíria határolja. Szomszédos tartományok: Adana, Gaziantep és Osmaniye. Székhelye Antakya városa.
Közigazgatás
12 körzetre (ilcse) oszlik: Altınözü, Antakya, Belen, Dörtyol, Erzin, Hassa, İskenderun, Kırıkhan, Kumlu, Reyhanlı, Samandağ, Yayladağı.
Történelem
Az ókorban Antiochia néven volt ismert a székhelye. 1098-1269 között a keresztesek tartották uralmuk alatt, 1516-ban I. Szelim török szultán csatolta az Oszmán Birodalomhoz. 1919-ben a franciák szállták meg, 1939 óta – népszavazást követően – Törökországhoz tartozik.
Földrajz
A tartomány területének 46%-a hegy, 33%-a síkság, a fennmaradó rész dombság és fennsík. A legmagasabb pontja a Nur-hegységben található: Mığırtepe (2240 m). A tartomány 25%-át borítják erdők, valamint 40%-a mezőgazdaságilag megművelhető. Éghajlata mediterrán.
Látnivalók
- a világ második legnagyobb római mozaik gyűjteménye: Antakya múzeum
- Setiris-hegy, keresztény sziklatemplom (zarándokhely)
- Kapısuyu mellett látható Vespasianus római császár által építtetett vízicsatorna maradványa a 2. századból
Források
- Békési B. István: Törökország. Panoráma útikönyvek, Budapest, 1983. ISBN 963-243-150-2
Külső hivatkozások
Koordináták: é. sz. 36° 25′ 49″, k. h. 36° 10′ 27″36.430278°N 36.174167°E