Ebben a cikkben a Ağrı (tartomány) témakörben fogunk elmélyülni, amely téma az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Annak érdekében, hogy átfogó képet adjunk erről a kérdésről, megvizsgáljuk a Ağrı (tartomány)-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a jelenlegi következményeiig. Egy olyan utazáson keresztül, amely során elemezzük a különböző aspektusait, szándékunkban áll egy olyan részletes pillantást nyújtani, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy átfogóan és teljes mértékben megértsék a Ağrı (tartomány) jelentőségét és hatását a modern társadalomban. Adatok, szakértői vélemények és ajánlások bemutatásával olyan gazdagító jövőképet kívánunk nyújtani, amely gondolkodásra és vitára hív a Ağrı (tartomány)-ről.
Ağrı tartomány | |
![]() | |
A tartomány körzetei | |
Ország | ![]() |
Régió | Kelet-Anatólia |
Székhely | Ağrı |
Nevének rövidítése | AGR |
Irányítószám | 04x xx |
Körzethívószám | (0090) 472 |
Kormányzó | Halil İbrahim AKPINAR |
Népesség | 561 000 (2000)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 11 376 km² |
Időzóna | TRT (UTC+3) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
Ağrı tartomány elhelyezkedése Törökország térképén | |
Ağrı tartomány weboldala |
Ağrı tartomány Törökország keleti részén található. Keletről Irán határolja, északról Kars, északnyugaton Erzurum, délkeleten Muş és Bitlis, délen Van, északkeleten Iğdır határolja. A tartomány székhelye Ağrı, mely egy 1650 méter magasan található fennsíkon helyezkedik el.
A tartomány az Ararát-hegységről kapta a nevét (törökül "Ağrı", mely a kurd Agirî, "tüzes" szóból származik, utalva az 5165 méter magas hegy rétegvulkán voltára.) Az Ararát-hegyet lehet látni Grúziából, Örményországból, Azerbajdzsánból és Iránból is. A régió több civilizációnak is otthont adott. Nyáron a hegymászók, télen a síelők központja, valamint a keresztények zarándokhelye, mivel a Biblia szerint Noé bárkája itt feneklett meg az Özönvíz után.
A tartománynak nyolc körzete van: