Elba (folyó)

Ma a Elba (folyó) a társadalom különböző területein nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma. Akár tudományos, társadalmi, kulturális vagy technológiai területen, a Elba (folyó) felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. A Elba (folyó) életünkre gyakorolt ​​hatása tagadhatatlan, és tanulmányozása és megértése egyre fontosabbá válik a folyamatosan fejlődő világban. Ebben a cikkben a Elba (folyó)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát, következményeit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Akár egy személyről, egy fogalomról, egy döntő dátumról vagy egy természeti jelenségről beszélünk, a Elba (folyó) egy olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük valódi hatókörét.

Elba
Az Elba Děčín közelében, Csehországban
Az Elba Děčín közelében, Csehországban
Közigazgatás
Országok Csehország,
 Németország
Cseh kerületekHradec Králové-i kerület, Közép-Csehországi kerület, Ústí nad Labem-i kerület
Német tartományokSzászország, Brandenburg, Szász-Anhalt, Alsó-Szászország, Mecklenburg–Elő-Pomeránia, Hamburg, Schleswig-Holstein
Földrajzi adatok
Hossz1094 km
Forrásszint1390 m
VízhozamWittenbergnél 700 m³/s
Vízgyűjtő terület144 055 km²
ForrásAz Óriás-hegység déli oldalán, Csehországban
é. sz. 50° 46′ 32″, k. h. 15° 32′ 11″50.775549°N 15.536436°E
TorkolatÉszaki-tenger (Cuxhavennél)
é. sz. 53° 55′ 20″, k. h. 8° 43′ 20″53.922222°N 8.722222°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Elba témájú médiaállományokat.

Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis, vagyis Fehér) Közép-Európa második legnagyobb folyója. Csehország és Németország területén áthaladva az Északi-tengerbe ömlik.

Futása

Az Elba forrásvidékének vízesése

A cseh–lengyel határ közelében, az Óriás-hegység déli oldalán a Sněžka mellett fakadó Bílé Labénak és az Elser pataknak az összefolyásából ered, ahol egy 50 méter magas vízesésből alakul ki.

Végigfolyik a Cseh-medence északi részén, az Elba melletti síkságon, majd áttörve az elbai homokkőhegységet kilép a Germán-alföldre. A síkvidéken Wittenberg és Magdeburg között a Wrocław–Magdeburg–Brémai ősfolyamvölgy vonalát követi. Később Havelberg alatt egy másik ősfolyam (VarsóBerlin ősfolyam) nyomvonalában halad. Hamburg alatt kiszélesedik és Cuxhaven térségében széles tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.

Vízjárása

Az Elba kanyarulata a königsteini erőd alatt

Felső szakasza gyors folyású. Wittenbergig partjai alacsonyak, völgye széles és lefolyása gyors. Magdeburgnál 242 méter széles. Tangermünde alatt folyása lassul és a törmelék hordalékból szigeteket épít. A vízfelszíne Wittenbergnél 20 méterrel, Lauenburgnál 5 méterrel, míg Hamburgnál 1 méterrel van a tengerszint felett. Hamburg térségében gyakran okoz árvizeket, ami ellen zsiliprendszerrel védekeznek.

Jelentősége

Kolíntól lefelé, mintegy 800 km hosszban hajózható, sőt a 19. században még az e fölötti szakaszon is bonyolítottak tutajosforgalmat. Vizét több, jellemzően nyugat–keleti irányú csatorna köti össze a többi vízi úttal. A legjelentősebbek ezek közül a Elba–Lübeck-, Havel-, Mittelland-, a torkolatvidéket a Balti-tengerrel összekötő Kieli- és a Felső-Oderához vezető Odera–Spree-csatornák. Megközelíthető még rajta keresztül a Harz-hegység környéke (fontos ipari terület), illetve a Moldván át Prága is. Halállománya jelentős; felsővízi szakaszán pisztrángok is élnek, s itt megtalálhatók a folyami rákok is. Az alsó szakaszon különféle, a tengerből felúszó sós vízi halfajták is előfordulnak.

Természetvédelem

A folyó révén az Északi-tengerbe mosódó, fagyálló, korróziógátló folyadékként használatos benzotriazol potenciálisan veszélyezteti a vízi élővilágot.[1]

Mellékvizei

Az Elba Magdeburgnál

Jobb oldalról:

Bal oldalról:

Jegyzetek

Források

További információk

  • Az Elba a rivernet.org oldalon (németül)