A Roudnice nad Labem témája az évek során lekötötte az emberiség figyelmét. A Roudnice nad Labem időtlen idők óta okot ad elmélkedésre, vitára és tanulmányozásra. Hatása az élet különböző területeire terjed ki, érintve többek között a társadalmat, a tudományt, a kultúrát, a történelmet és a politikát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Roudnice nad Labem számos aspektusát, elemezve a mai világra gyakorolt hatását és az emberiség fejlődésében betöltött jelentőségét. Az eredetétől a mai fejlődéséig elmerülünk egy lenyűgöző utazásban a Roudnice nad Labem történetén és jelenén keresztül.
Roudnice nad Labem | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Járás | |||
Polgármester | František Padělek | ||
Irányítószám | 413 01 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 823 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 195 m | ||
Terület | 16,674038 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
A település weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Roudnice nad Labem témájú médiaállományokat. | |||
Roudnice nad Labem település Csehországban, a Litoměřicei járásban. Roudnice nad Labem Kleneč, Krabčice, Vědomice, Židovice, Přestavlky, Nové Dvory, Dobříň, Černěves és Dušníky településekkel határos. Lakosainak száma 12 823 fő (2024. január 1.).[1]
Az Elba bal partján, A 415 méter magas Szent György hegy (RIP) közelében fekvő település.
A települést 1167-ben említették először Roudnice néven. III. Heinrich Břetislav akkori prágai püspök francia stílusban épült vadászkastélya állt itt. A 14. században már mint virágzó település volt ismert. IV. János püspök idején kezdték el építeni a Szent Vencel templomot és ez idő tájt építették a kőhidat is az Elbán.
A huszita háborúk idején 1421-ben és 1425-ben Raudnitz is leégett. 1434-1561 körül már a püspöki vár már is elvesztette jelentőségét.
1575-ben a Prágai érsekség Raudnitz várát eladta a csehországi Wilhelm von Rosenbergnek, kinek köszönhetően a romos vár és a kőhíd megújult. Halála után 1592-ben özvegye Polyxena Pernstein örökölte Raudnitzot, aki 1603-ban a csehországi Zdeněk Vojtěch Popel Lobkowitzhoz ment férjhez, aki 1615-1628 között felújította a Vencel templomot és a kapucinus kolostort. Raudnitz urai a Lobkowiczok lettek.
A harmincéves háború pusztítása után, Wenzel Eusebius Lobkowicz alatt a károkat kijavították. Ezen kívül ő kezdte el építeni a mai kastélyt az egykori püspöki vár alapjaira 1652-ben Antonio della Porta és Francesco Carratti építészek tervei szerint.
Ferdinand August von Lobkowicz (1655-1715) 1684-ben egy művészeti galériát rendezett be itt, ezen kívül gazdag könyvtára is volt, amelyben többek között egy 10. századi evangéliumi könyvet is őriztek. A kastély értékes belseje az idők során elveszett vagy kiégett, vagy részben más kastélyok és múzeumokba került.
1804-ben itt a raudnitzi kastélyban volt Beethoven „Eroica” című művének premierje is. Joseph Haydn is Franz Joseph Maximilian von Lobkowitznak ajánlotta utolsó két, úgynevezett Lobkowitz-kvartettjét (op. 77 Hob. III:81–82, 1799).
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Lakosok száma | 4937 | 7986 | 8905 | 10 541 | 13 956 | 12 915 | 12 995 | 12 967 | 12 372 | 12 823 |
1869 | 1900 | 1921 | 1961 | 1980 | 2011 | 2016 | 2019 | 2021 | 2024 |