Edgar Lee Masters

A mai világban a Edgar Lee Masters nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a társadalom állandó változásaival a Edgar Lee Masters soha nem látott jelentőséget kapott. Az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Edgar Lee Masters vita- és gondolkodási témának bizonyult szakértők és polgárok számára egyaránt. Ebben a cikkben a Edgar Lee Masters-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító elképzelést nyújtsunk erről a ma oly fontos témáról.

Edgar Lee Masters
Edgar Lee Masterst ábrázoló bélyeg.
Edgar Lee Masterst ábrázoló bélyeg.
Született1868. augusztus 23.[1][2][3][4][5]
Garnett[6]
Elhunyt1950. március 5. (81 évesen)[1][2][3][4][5]
Melrose Park[6]
Állampolgárságaamerikai
SzüleiEmma Jerusha Masters
Hardin Wallace Masters
Foglalkozása
IskoláiKnox Főiskola
Kitüntetései
  • Frost-medál (1942)[7]
  • Shelley Memorial Award (1944)[8]
  • Fellowship of the Academy of American Poets (1946)[9]
SírhelyeOakland Cemetery[10]
A Wikimédia Commons tartalmaz Edgar Lee Masters témájú médiaállományokat.

Edgar Lee Masters (Garnett, Kansas, 1868. augusztus 23. – Melrose Park, Pennsylvania, 1950. március 5.) amerikai költő, életrajzíró és drámaíró. Masters írta A Spoon River-i holtak (Spoon River Anthology) című verseskötetet, mely szokatlan tartalmú rövid „embersírverseket” tartalmazott.[11] A kötet magyar fordításban is megjelent 1970-ben.[12] Masters összesen 12 színpadi darabot, 21 verseskötetet, 6 regényt és 6 életrajzot adott ki. Többek között írt Abraham Lincoln, Mark Twain, Vachel Lindsay és Walt Whitman életéről is.

Költészete

Masters korai költeményeit és esszéit Dexter Wallace álnéven írta egészen 1903-ig, amikor felvették a Clarence Darrow jogi ügyekkel foglalkozó céghez. Az álnév édesanyja leánykori vezetéknevét és édesapja középső nevét takarta.

1914-től egyre többen figyeltek fel Masters költeményeire. Ekkoriban kezdett el dolgozni nyugat Illinois államban töltött gyermekkori élményeit feldolgozó versein. Ezeket először egy St. Louis-i lap (Reedy's Mirror) hasábjain publikálta Webster Ford álnéven. 1915-ben ezeket a költeményeket a Spoon River Anthology (Spoon River antológia) című verseskötetben adtak ki egészben.

A Spoon River Antológiához foghatót ugyan később nem tudott felmutatni, Masters számos verses könyvet adott ki.

Masters számos irodalmi díjat kapott: 1936-ban Mark Twain Ezüst Medált (Mark Twain Silver Medal), 1941-ben az amerikai költészeti társaság medálját (Poetry Society of America medal), 1942-ben az Amerikai Költők Társaságának Akadémiája díjat és 1944-ben a Shelly Emlékdíjat (Shelly Memorial Award).

Fontosabb művei

Költészete

  • A Book of Verses (1898)
  • Songs and Sonnets (1910)
  • A Spoon River-i holtak (Spoon River Anthology, 1915) magyarra fordította Gergely Ágnes 1970-ben.
  • Songs and Satires (1916)
  • Fiddler Jones (1916)
  • The Great Valley (1916)
  • The Open Sea (1921)
  • The New Spoon River (1924)
  • Selected Poems (1925)
  • Lee: A Dramatic Poem (1926)
  • Jack Kelso: A Dramatic Poem (1928)
  • Lichee Nuts (1930)
  • Gettysburg, Manila, Acoma: A Dramatic Poem (1930)
  • Godbey: A Dramatic Poem, sequel to Jack Kelso (1931)
  • The Serpent in the Wilderness (1933)
  • Richmond: A Dramatic Poem (1934)
  • Invisible Landscapes (1935)
  • Poems of People (1936)
  • The Golden Fleece of California (1936)
  • The New World (1937)
  • More People (1939)
  • Illinois Poems (1941)
  • Along the Illinois (1942)

Színdarabjai

  • Maximilian: A Play (1902, drama)
  • Althea: A Play (1907, drama)
  • The Trifler: A Play (1908, drama)
  • Eileen: A Play (1910, drama)
  • The Bread of Idleness: A Play (1910, drama)
  • Dramatic Dialogues: Four Short Plays (1934, drama)

Életrajzai

  • Lincoln – 1931 életrajz (Lincoln: The Man)
  • Lindsay – 1935 életrajz (Vachel Lindsay: A Poet in America)
  • Across Spoon River: An Autobiography (1936, emlékirat)
  • Whitman – 1937 életrajz
  • Mark Twain – 1938 életrajz (Mark Twain: A Portrait)
  • híresebb versek: Kesslerné, Petit a költő

Könyvei

  • The New Star Chamber and Other Essays (1904)
  • The Blood of the Prophets (1905)
  • The Great Valley (1916)
  • Toward the Gulf (1918)
  • Starved Rock (1919)
  • Mitch Miller (1920, regény)
  • Domesday Book (1920)
  • The Open Sea (1921)
  • Children of the Market Place (1922)
  • Skeeters Kirby (1923, regény)
  • The Nuptial Flight (1923, regény)
  • Kit O'Brien (1927, regény)
  • Levy Mayer and the New Industrial Era (1927)
  • The Fate of the Jury: An Epilogue to Domesday Book (1929)
  • Gettysburg, Manila, Acoma (1930)
  • Godbey: A Dramatic Poem (1931)
  • The Tale of Chicago (1933, történelem)
  • The Golden Fleece of California (1936)
  • The Tide of Time (1937, regény)
  • The Sangamon (1942)

Magyarul

  • A Spoon River-i holtak; vál., ford., utószó Gergely Ágnes; Európa, Bp., 1970
  • A Spoon River-i holtak; vál., ford., utószó Gergely Ágnes; Európa, Bp., 2010

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). Internet Broadway Database . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b https://findingaids.library.northwestern.edu/agents/people/2166. (Hozzáférés: 2021. július 21.)
  7. ↑ https://poetrysociety.org/award-winners/name/frost-award
  8. ↑ https://psa.fcny.org/psa/awards/frost_and_shelley/shelley_winners/
  9. ↑ https://web.archive.org/web/20150315043417/https://poets.org/academy-american-poets/prizes/academy-american-poets-fellowship
  10. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave
  11. ↑ Négyszögletű kerekasztal: Az Év Gyermekkönyve, beszélgetés Nógrádi Gáborral
  12. ↑ Archiválva 2007. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Gergely Ágnes bibliográfiája.

Források