Dzsaipur
|
Ez a város a Világörökség része |
| Dzsaipur (जयपुर) | |
 | |
| Becenév: A rózsaszín város | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  India |
| Alapítás éve | 1727 |
| Polgármester | Ashok Parnami |
| Irányítószám | 302001 |
| Körzethívószám | 141 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3 073 350 fő (2011) |
| – agglomeráció | 3,1 millió fő |
| Népsűrűség | 27,613 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 431 m |
| Terület | 111.8 km² |
| Időzóna | UTC+05:30 |
| Világörökség-azonosító | 1605 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 26° 55′, k. h. 75° 52′26.916666666667, 75.86666666666726.916667°N 75.866667°EKoordináták: é. sz. 26° 55′, k. h. 75° 52′26.916666666667, 75.86666666666726.916667°N 75.866667°E | |
| Dzsaipur weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsaipur témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dzsaipur (hindi nyelven जयपुर Dzsajpur, angolul Jaipur) város India északnyugati részén, Rádzsasztán szövetségi állam fővárosa. Delhitől mintegy 300 km-re délnyugatra, illetve Agrától 200 km-re nyugatra fekszik. Üzleti, kereskedelmi, közigazgatási, kulturális központ. A dzsaipuri agglomeráció népessége 3 073 000 fő volt 2011-ben, ezzel India 10. legnagyobb metropolisza.
A várost 1727-ben II. Dzsaj Szingh maharadzsa alapította, aki a közeli Amberból ide telepítette át a székhelyét. Egy későbbi uralkodó 1876-ban rózsaszínűre festette az óvárost, mert asztrológusai azt mondták, ez a szín szerencsét hoz neki. Az épületeket azóta is rózsaszínűre festik. Dzsaipurt sokan India egyik legszebb városának tartják.
2019-ben a világörökség részévé nyilvánították.
Éghajlat
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 31,7 | 36,7 | 42,8 | 44,9 | 48,5 | 47,2 | 46,7 | 41,7 | 41,7 | 40,0 | 36,1 | 31,3 | 48,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 22,4 | 25,0 | 31,0 | 37,1 | 40,3 | 39,3 | 34,1 | 32,4 | 33,8 | 33,6 | 29,2 | 24,4 | 31,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,4 | 10,8 | 16,0 | 21,8 | 25,9 | 27,4 | 25,8 | 24,7 | 23,2 | 19,4 | 13,8 | 9,2 | 18,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −2,2 | −2,2 | 3,3 | 9,4 | 15,6 | 19,1 | 20,6 | 18,9 | 15,0 | 11,1 | 3,3 | 0,0 | −2,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 7 | 11 | 3 | 5 | 18 | 63 | 223 | 206 | 66 | 25 | 4 | 4 | 636 |
| Forrás: India Meteorological Department (record high and low up to 2010) | |||||||||||||
Gazdaság
Dzsaipur az indiai aranyháromszög egyik turisztikai célpontja.
Fontos gazdasági ágazatok a szőnyegkészítés, ékszerkészítés, festészet, textilgyártás, bőripar, papírgyártás, fémipar, vegyipar. Vasúti- és közúti csomópont, nemzetközi forgalmú repülőtérrel rendelkezik.
Látnivalók
- Hawa Mahal (Havá Mahal - Szelek palotája). A városfalon belül találjuk a város leghíresebb épületét, amelyet 1799-ben építtetett Sawai Pratap Szingh a háremhölgyeinek.
- City Palace (Városi palotakomplexum). A 18. század eleje óta Dzsajpur uralkodóinak a rezidenciája volt. A terjedelmes épület a rádzspút és a mogul építészet egyvelege. A komplexum legészakibb része a Chandra Mahal (Csandra M.ahal - Hold palota). A hét emeletes palotát 1727-34 között emelték és máig ez a maharadzsák és egykori uralkodók rezidenciája. Ma az első két emelet múzeumnak ad otthont.
- Dzsantar Mantar obszervatórium. A kulturális világörökség része.
- Jal Mahal (Dzsál Máhál) palota. Sawai Pratap Szingh építtette 1799-ben. Dzsajpurtól 6,5 km-re, az Amber felé vezető út mellett található. A Man Sagar tó közepén álló építményt királyi kacsavadászatok céljára emelték. Száraz időszakban a tó kiszárad és helyén hatalmas füves mező terül el.
- Ámbér-erőd. A kulturális világörökség része. A 16. század végén kezdték meg az erődpalota építését. Itt volt a Kacshváhák citadellája 1727-ig, amikor fővárosukat Dzsajpurba helyezték át. A várostól 11 km-re északra található.
- Jaigarh Fort (Dzsajgarh-erőd). 1726-ban épült a vár, ahol a falakon belül víztározókat, ágyúöntödét, templomokat találunk.
- Nahargarh Fort (erőd). 1734-ben épült. A sziklás, kopár hegytetőn álló várat később kibővítették. A várostól 6 km-re ÉNy-ra.
- Gaitor. A Kacshváhá uralkodók márvány síremlékei. 8 km-re északra.
- Rani Sisodia (Sziszódijá Rání ká Bág) kert és palota. Teraszos kerttel és szökőkutakkal díszített park, a legfelső teraszon álló palotával. 1728-ban épült. 8 km-re a várostól Agra felé.
- Galtá. Egy festői szurdok rejti Galtá Kundot, a két templommal és számos kis szentéllyel rendelkező 18. századi vallási központot. Dzsajpurtól 10 km-re K-re.
- Szángánér. Dzsajpurtól 15 km-re délre fekvő kisváros. Fallal körülvett óvárosában bújik meg a lenyűgöző, dúsan faragott 11. századi Szanghídzsi dzsaina templom.
Sport
A városban, ahogy egész Indiában, rendkívül népszerű a krikett. A legfontosabb helyi csapat a Rajasthan Royals, amely 2008-ban megnyerte az IPL bajnokságot is.
Képek
- A város nemzetközi repülőterének terminálja
- World Trade Park épülete
- A város a Nahargarh erődből
- A Nahargarh erőd, alatta a várossal
- Birla Mandir (templom)
- Hawa Mahal (Szelek Palotája)
- Chandra Mahal, a várospalota része
- A várospalota egy homlozati része
- Ajmeri városkapu
- Dzsantar Mantar obszervatórium
- Jal Mahal palota
- Jaigarh erőd egy része
- Ámbér palotájának egy része
- Galta templomai Dzsajpur mellett
Jegyzetek
- ↑ Jaipur City Census 2011 data. népszámlálás. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
- ↑ http://www.censusindia.gov.in/2011-prov-results/paper2/data_files/India2/Table_2_PR_Cities_1Lakh_and_Above.pdf
- ↑ Jaipur City, Rajasthan. whc.unesco.org. UNESCO (Hozzáférés: 2019. július 9.)
- ↑ Jaipur Climatological Table Period: 1971–2000. India Meteorological Department. . (Hozzáférés: 2015. március 25.)
- ↑ Ever recorded Maximum and minimum temperatures up to 2010 (PDF). India Meteorological Department. . (Hozzáférés: 2014)
- ↑ Rajasthan Royals (angol nyelven). IPLT20. (Hozzáférés: 2019. április 23.)
Források
- Reader's Digest: Világjárók lexikona
- Reményi László, Nagy Hajni: India
- www.jaipur.nic.in - Hivatalos weboldal
További információk
Kapcsolódó szócikkek
| India közigazgatási beosztása | ||
|---|---|---|
| Államok |  | |
| Szövetségi területek | ||
| Nemzetközi katalógusok |
|---|