A mai világban a Maharadzsa egy olyan probléma, amely egyre fontosabbá válik a társadalomban. A Maharadzsa régóta felkeltette minden korosztály és kulturális hátterű ember érdeklődését. Akár lenyűgöző technológiai fejlődéséről, akár vitatott politikai döntéseiről, akár innovatív művészi javaslatairól van szó, a Maharadzsa nem szűnik meg meglepetést okozni és vitákat generálni. Az évek során a Maharadzsa visszatérő téma volt a médiában, és felkeltette a különböző tudományágak kutatóinak és akadémikusainak érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Maharadzsa különböző aspektusait, elemezve annak mai hatását és a jövőbeni lehetséges következményeket.
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
A mahárádzsa (szanszkrit: महा-राज ’nagy király’, hindí nyelven és más népnyelveken inkább mahárádzsá, a szkt. राजन् rádzsan 'király' önálló alanyesete राजा rádzsá analógiájára) indiai uralkodói cím, amelyet hindu vallású uralkodók viseltek, akik egy-egy jelentősebb területet, államalakulatot kormányoztak. Női változata a mahárání (महारानी). A rádzsától a rangja, területének jelentősége különbözteti meg, de nincs vele alá-fölérendeltségi viszonyban. Egyes területek ura rádzsá, másoké mahárádzsa. Muszlim vallású megfelelője a naváb (magyarul nábob alakban is ismert).
Legfőbb uralkodói címként – császárként – nem volt használatban. Ez utóbbi védikus alakja a szamrát vagy szamrádzs (női megfelelője a szamrádzsnyí ), illetve a csakravartin (चक्रवर्तिन्). Az indiai muszlim uralkodók a szultán (Delhi Szultanátus) és a padisah vagy sahinsah (Mogul Birodalom) címeket használták, míg Brit Indiában, a gyarmati uralom (British Raj) idején az India császára (Emperor of India), vagy Viktória királynő esetében az India császárnője (Empress of India) címet.