Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Czakó Elemér-hez kapcsolódik, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. A Czakó Elemér évtizedek óta érdekelt, gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és relevanciája ma is tapintható. A történelem során a Czakó Elemér vitákat váltott ki, ihletforrás volt a művészek számára, és jelentős hatással volt a populáris kultúrára. Ebben a cikkben a Czakó Elemér legfontosabb aspektusait fogjuk megvizsgálni, a társadalomban betöltött jelentésétől az időbeli fejlődéséig.
Czakó Elemér | |
Született | 1876. december 16.[1] Szolnok |
Elhunyt | 1945. április 29. (68 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kastenhofer Ilona (h. 1899–1945) |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | helyettes államtitkár (1923. május – ) |
Sírhelye | Farkasréti temető (42-1-72/73)[2][3] |
Szentiváni Czakó Elemér (Szolnok, 1876. december 16. – Budapest, 1945. április 30.)[4] könyvkiadó és iparművészeti szakíró.
Czakó Péter és Tóth Julianna fia. Tanulmányait Párizsban és a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1897–1898 között az egyetemi könyvtár gyakornoka, 1899-től az Iparművészeti Múzeum könyvtárosa lett 1905-ig. Az 1903-ban megrendezett első magyar ex libris kiállításnak Czakó Elemér volt a rendezője. 1907-től a múzeum őre, 1911-től az iparművészeti iskola igazgatója. 1915-ben helyettes államtitkári címet kapott. 1916-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa, 1925–1934 között az Egyetemi Nyomda főigazgatója volt. Szerkesztette Az iparművészeti iskola évkönyvét (1912–1916 között), a Közművelődést (1927), A királyi magyar egyetemi nyomda története című jubiláris kiadványt (többekkel, Budapest, 1927).
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Felesége Kastenhofer Ilona (1880–1974) volt, akit 1899. augusztus 31-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[5]
Gyermekei: