Czakó Elemér

Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Czakó Elemér-hez kapcsolódik, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. A Czakó Elemér évtizedek óta érdekelt, gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és relevanciája ma is tapintható. A történelem során a Czakó Elemér vitákat váltott ki, ihletforrás volt a művészek számára, és jelentős hatással volt a populáris kultúrára. Ebben a cikkben a Czakó Elemér legfontosabb aspektusait fogjuk megvizsgálni, a társadalomban betöltött jelentésétől az időbeli fejlődéséig.

Czakó Elemér
Született1876. december 16.[1]
Szolnok
Elhunyt1945. április 29. (68 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaKastenhofer Ilona
(h. 1899–1945)
Foglalkozása
Tisztségehelyettes államtitkár (1923. május – )
SírhelyeFarkasréti temető (42-1-72/73)[2][3]

Szentiváni Czakó Elemér (Szolnok, 1876. december 16. – Budapest, 1945. április 30.)[4] könyvkiadó és iparművészeti szakíró.

Élete

Czakó Péter és Tóth Julianna fia. Tanulmányait Párizsban és a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1897–1898 között az egyetemi könyvtár gyakornoka, 1899-től az Iparművészeti Múzeum könyvtárosa lett 1905-ig. Az 1903-ban megrendezett első magyar ex libris kiállításnak Czakó Elemér volt a rendezője. 1907-től a múzeum őre, 1911-től az iparművészeti iskola igazgatója. 1915-ben helyettes államtitkári címet kapott. 1916-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa, 1925–1934 között az Egyetemi Nyomda főigazgatója volt. Szerkesztette Az iparművészeti iskola évkönyvét (1912–1916 között), a Közművelődést (1927), A királyi magyar egyetemi nyomda története című jubiláris kiadványt (többekkel, Budapest, 1927).

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Családja

Felesége Kastenhofer Ilona (1880–1974) volt, akit 1899. augusztus 31-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[5]

Gyermekei:

  • dr. Czakó Tibor (1905–1966)
  • Czakó Leona Ilona (1903–1931)

Művei

  • A könyvnyomtatás és könyvdíszítés iparművészete (Budapest, 1902)
  • Kolozsvári Márton és György XIV. századbeli szobrászok (1905)
  • A nagybányai typarium (1906)
  • Czéhbeli képírók Kolozsvárt (1908)
  • A magyar iparművészet szereplése a Milánói Nemzetközi Világkiállításon (Budapest, 1907)
  • A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Története 1577–1927 (szerkesztve: 1927)
  • A magyaros ízlés - Szemelvények a magyar háziipar, népművészet és iparművészet formakincséből (Györgyi Kálmánnal, 1930)
  • Amit a gyermeknek arról mondani lehet (1931, szerzői kiadás)
  • A magyarság néprajza 1–4, s. a. r., (1933–1937)
  • Cirill-betűs könyvek Budán (Budapest, 1939)
  • Ábécénk életrajza (Budapest, 1939)
  • Széchenyi, a legnagyobb és leghívebb magyar (1941)
  • A bélyeggyűjtés értelme (Budapest, 1941)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 974/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 959/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 7.)

Források

További információk