Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Csoma Gergely témáját és az ezzel kapcsolatos összes szempontot. Az eredetétől a mai relevanciáig, lehetséges jövőbeli vonatkozásain keresztül egy kimerítő elemzésbe merülünk, amely történelmi és kortárs szempontokat egyaránt magában foglal. A Csoma Gergely nagy érdeklődésre számot tartó téma, és számos területen jelentős hatással bír, ezért elengedhetetlen annak teljes megértése. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy az olvasó számára teljes és részletes képet adjunk a Csoma Gergely-ről, azzal a céllal, hogy szilárd és gazdagító ismereteket szerezzünk ebben a témában.
Csoma Gergely | |
![]() | |
Született | 1954. június 9. (70 éves)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Csoma Mózes |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Csoma Gergely (Budapest, 1954. június 9. –) fényképész, szobrász, néprajzkutató, Csoma Zsigmond történész fivére, Csoma Mózes Korea-kutató édesapja.[2]
1975 és 1977 között a varsói Képzőművészeti Akadémián tanult, majd 1982-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Az 1980-as években kisplasztikákat készített, de megismerkedett a faszobrászattal is. Időközben figyelt fel a moldvai csángók életére, és – kezdetben illegális – kutatóútjai során (1977-től) számos dokumentumfilmben és könyvben dolgozta fel szokásaikat. Fényképeiből több kiállítás készült. Mesterének Domokos Pál Pétert tekintette, akivel személyes kapcsolatban is volt.
Több más könyvbe, folyóiratba (pl. Néprajzi látóhatár, Honismeret) írt kisebb fejezeteket, cikkeket. Ő készítette el Az aranyréce – Mesék Moldvából (Hagyományok Háza, Budapest, 2005) című könyv fényképanyagát is.