Napjainkban a Creative Commons olyan nagy jelentőségű téma, amely számos ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A Creative Commons iránti érdeklődés megnőtt, mivel hatása a mindennapi élet számos aspektusára kiterjed. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Creative Commons különböző aspektusait, az eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Továbbá megvizsgáljuk a Creative Commons következményeit és következményeit a különböző területeken, valamint a jelenséggel kapcsolatos jövőbeli perspektívákat. Kétségtelen, hogy a Creative Commons olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elemzésünket, ezért érdemes elmélyülni annak összetettségében, hogy megértsük valódi hatókörét.
Creative Commons | |
![]() | |
Típus |
|
Alapítva | 2001 |
Székhely | San Francisco |
Ismertebb személyek | Lawrence Lessig, alapító |
Alapító |
|
Forma | nonprofit szervezet |
Termékek | Creative Commons-licencek |
Árbevétel | 3 267 812 $ (2019)[1] |
Alkalmazottak száma | 147[2] |
A Creative Commons weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Creative Commons témájú médiaállományokat. | |
A Creative Commons („kreatív közjavak”) egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása.
A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom (copyright) alá eső művek tulajdonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Mindezt változatos licenc- és szerződés-formákkal segítik, amelyek lehetővé teszik például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licenc formát a nyílt tartalom biztosításához. A cél a jelenlegi szerzői jogi törvények problémáinak elkerülése, amelyek a tudás megosztását akadályozhatják, tekintve, hogy az innovációk és az új ötletek a már meglévőekre épülnek.
A Creative Commons a teljes jogi védettség – „minden jog fenntartva” – és a közkincs (köztulajdon) közötti széles skálán kíván létrehozni rugalmas és korszerű védelmet („néhány jog fenntartva”). A CC-licencek lehetővé teszik a szerzők számára, hogy szerzői jogaikat megtartsák, de ezzel egyidőben lehetőséget biztosítsanak – különböző korlátok között – a mű feldolgozására, terjesztésére.
A projekt számos szabad licencet kínál. A világhálón való publikálás elősegítése érdekében felkínálnak olyan RDF/XML metaformátumot is, ami pontosan leírja a mű licencfeltételeit, és így könnyíti a művek automatikus feldolgozását és a licencelt művek azonosítását. Felkínálnak továbbá egy „Alapítók Copyrightja” (Founders' Copyright)[3] szerződést, amely az Egyesült Államok alkotmányát megszövegezők elveinek és eredeti céljainak megfelelő jogvédelmet biztosít. Az ez alatt közzétett mű 14 év után közkincs (public domain) lesz, hacsak a szerző újabb 14 évre nem hosszabbítja meg a licencet.
A Creative Commons licencei az alábbi jogokat biztosíthatják:
![]() |
to Share | A mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható. |
![]() |
to Remix | Származékos művek (feldolgozások) hozhatóak létre. |
A Creative Commons licencei négy korlátozó feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek az alábbiak lehetnek:
![]() |
Attribution[4] | Nevezd meg! | BY | szabad licenc[5] | A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a mű címét). |
![]() |
Share Alike | Így add tovább! | SA | szabad licenc[5] | A mű a jelenlegivel megegyező, vagy azzal csereszabatos licenc alatt terjeszthető. |
![]() |
Non Commercial | Ne add el! | NC | nem szabad licenc[5] | A mű nem használható fel kereskedelmi célokra. |
![]() |
No Derivative Works | Ne változtasd! | ND, NoDerivs | nem szabad licenc[5] | A mű nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű. |
E négy feltétel alapján állították össze a Creative Commons-licenceket.
Creative Commons 4.0 licencek nevei | Jogok | Korlátozások[6] | Megfelelés a Szabad kulturális művek feltételeinek | |||
---|---|---|---|---|---|---|
Attribution (CC-BY-4.0) Nevezd meg! |
![]() |
![]() |
![]() |
szabad licenc[5] | ||
Attribution – No Derivative Works (CC-BY-ND-4.0) Nevezd meg!–Ne változtasd! |
![]() |
![]() |
![]() |
nem szabad licenc[5] | ||
Attribution – Non Commercial – No Derivative Works (CC-BY-NC-ND-4.0) Nevezd meg!–Ne add el!–Ne változtasd! |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
nem szabad licenc | |
Attribution – Non Commercial (CC-BY-NC-4.0) Nevezd meg!–Ne add el! |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
nem szabad licenc | |
Attribution – Non Commercial – Share Alike (CC-BY-NC-SA-4.0) Nevezd meg!–Ne add el!–Így add tovább! |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
nem szabad licenc |
Attribution – Share Alike (CC-BY-SA-4.0) Nevezd meg!–Így add tovább! |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
szabad licenc | |
Public Domain (CC0) közkincs[7] |
![]() |
![]() |
szabad licenc |
Creative Commons 1.0 licencek:
Creative Commons 2.0, 2.5 és 3.0 licencek:
A Wikipédián ezek egy részét jelenleg is használjuk.
A Creative Commons hivatalosan 2001-ben indult. A kezdeményezés elindítója és a projekt jelenlegi vezetője Lawrence Lessig, a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora, aki a szervezetet azért indította, hogy ezzel is segítse azon célok elérését, melyet a híres Eldred kontra Ashcroft perben képviselt. Az eredeti Creative Commons licenckészletet a szervezet 2002. december 16-án tette közzé.[8]
A licencek 4.0 jelölésű revíziója 2013. november 25.-én jelent meg.[9] A 3.0 sorozathoz képest néhány fontos, de a feltételeket nem befolyásoló pontosításon és egyszerűsítésen túl tartalmaz számos jelentős újdonságot is; ilyenek a licenc olyan megfogalmazása, hogy az adoptálás nélkül megfeleljen nemzetközi szinten is, az adatbázisok védelmére vonatkozó sui generis jogok szabályozása, a szerző személyhez fűződő jogainak illetve a védjegyekkel kapcsolatos szabályozások pontosítása, a hivatkozások módjának a kialakult gyakorlathoz alakítása, a szerző kérése alapján nevének eltávolítása származékos művekről, a licencsértések rugalmasabb feloldása, az olvashatóság és a struktúra javítása.
A projekt elnyerte a Golden Nica díjat a 2004-es Prix Ars Electronica-n a „Hálózati jövőkép” kategóriában.
A Creative Commons-szal kapcsolatosan döntő, hogy sikerül-e integrálni az adott ország jogrendjébe.
A következő országokban van érvényben: