Clinton Davisson

A Clinton Davisson olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Széles körével és a társadalomra gyakorolt ​​hatásával ez a kérdés heves vitákat váltott ki a médiában és a nyilvánosságban egyaránt. A kezdetektől a jelenlegi hatásig a Clinton Davisson kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, egyénekre és közösségekre egyaránt hatással. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Clinton Davisson különböző aspektusait, elemezve hatását, következményeit és lehetséges megoldásait.

Clinton Davisson
Életrajzi adatok
Született1881. október 22.
Bloomington
Elhunyt1958. február 1. (76 évesen)
Charlottesville
Ismeretes mint
HázastársCharlotte Sara Richardson
Iskolái
Szakmai kitüntetések
  • Comstock Prize in Physics (1928)
  • Elliott Cresson-emlékérem (1931)
  • Hughes-érem (1935)
  • fizikai Nobel-díj (1937, George Paget Thomson, 79 231 kr)
  • doctor honoris causa from the University of Lyon (1939)
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • honorary doctor of Purdue University
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
A Wikimédia Commons tartalmaz Clinton Davisson témájú médiaállományokat.
Clinton Davisson (balra) és Lester Halbert Germer (jobbra)

Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22. – Charlottesville, Virginia, 1958. február 1. ) Nobel-díjas amerikai fizikus. Nobel-díját George Paget Thomsonnal megosztva az elektrondiffrakció felfedezéséért kapta.

Élete

Clinton Joseph Davisson 1881. október 22-én született az Illinois állambeli Bloomingtonban, Joseph Davisson és Mary Calvert gyermekeként. 1902-ben, középiskolai tanulmányai befejezése után a Chicagói Egyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, tanulmányait azonban egy év után anyagi okok miatt meg kellett szakítania, ekkor a bloomingtoni telefontársaságnál vállalt állást. Tanulmányait a Princetoni Egyetemen folytatta, ahol 1911-ben kapta meg a Ph.D. tudományos fokozatot a fizikában. Még ugyanezen évben megnősült.

Nobel-díja

1937-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki az elektrondiffrakció jelenségének felfedezéséért. A Nobel-díjat megosztva kapták George Paget Thomson angol fizikussal, aki Davissontól függetlenül, vele párhuzamosan folytatott munkásságával jutott eredményre.

A Davisson–Germer kísérlet

Clinton Davisson a fizikatörténet e fontos kísérletét Lester Germer amerikai fizikussal végezte el 1927-ben, ezzel igazolva a de Broglie-hipotézist, mely szerint az anyagi részecskék (például az elektronok) hullámtulajdonsággal rendelkeznek. Ez a Davisson–Germer-kísérlet fontos lépés volt a kvantummechanikai elvek és a Schrödinger-egyenlet létrejöttében.

További információk, források

Ez a fizikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!