Caius Valerius Catullus

A „Catullus” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Catullus (dráma).

Caius Catullus
Catullus mellszobra Sirmioneban
Élete
Születési név	Caius Valerius Catullus
Született	i. e. 84 (?) Sirmione vagy Verona
Elhunyt	i. e. 54 Róma
Nemzetiség	római
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	epigramma
Fontosabb művei	Versek
A Wikimédia Commons tartalmaz Caius Catullus témájú médiaállományokat.

Caius Valerius Catullus (Verona, i. e. 84 (?) – Róma, i. e. 54) római költő az aranykorból, a neoterikus költészet legnagyobb és legeredetibb alkotója.

Életéről kevés bizonyosat lehet tudni: Veronában született, Gallia Cisalpina tartományban, jómódú családban, apja Caesar vendégbarátja volt. Szent Jeromos szerint Kr. e. 87-ben született, és Kr. e. 57-ben halt meg, azonban egyik költeménye tartalmaz utalást i.e. 54-ben történt eseményekre (11. carmen). Neki vagy családjának volt villája a Garda-tó partján található Sirmioneban (31. carmen). Iskoláiról nem sokat tudni, első verseit 15-16 éves korában írta (68. carmen). Rómában tagja lett a neoterikus költői csoportnak. Műveiben számos utalás található a kor ismert közéleti szereplőire, Ciceróra, Cornelius Neposra, Pompeiusra stb. I. e. 57-ben elkísérte C. Memmius Gemellus praetort Bithyniába, és az út során megnézte bátyja sírját (101. carmen). Feltételezések szerint Bithyniából visszatérve írta legtudósabb verseit, az Attist (63. carmen), valamint a Peleus és Thetis nászát (64. carmen). Költeményei egyik fő motívuma Lesbia iránt érzett szerelme: a feltételezések szerint Lesbia azonos Clodiával, Q. Metellus Celer (Gallia Cisalpina proconsuljának) feleségével, P. Clodius Pulcher testvérével. Catullus halálának oka és pontos időpontja ismeretlen.

Catullus művei az elveszett veronai kódex másolataiban maradtak fenn: ezek a Codex Romanus (R), a Codex Oxoniensis (O) és a Codex Sangermanensis (G). Ezek 116 számozott költeményt, azaz carment tartalmaznak, a 18.,19. és 20. hiányzik, így összesen Catullusnak 113 verse maradt fenn. A költemények csoportosíthatók méret szerint: rövidebb költeményekre és hosszabb költeményekre (61-68. carmenek). Feloszthatók formai alapon: az első hatvan költemény változó metrumú, aztán hét hosszabb carmen következik, majd 48 epigramma zárja a gyűjteményt. Tartalom szerint a gyűjtemény nagyon változatos: találhatók benne erotikus költemények, invektívák, nászénekek, himnuszok, kiseposzok és gyászénekek.

Műfaja epigramma, versformája disztichon. Erősek a versben az ellentétek. Az ambivalenciát fogalmazza meg.

• Carl Orff Catulli Carmina című dalműve Catullus szövegeire épül.
• Thornton Wilder regényének (Március idusa) főszereplője Catullus.
• Füst Milán Catullus című darabjának szereplői a költő és ismerősei.
• Rákos Sándor Catullusi játékok című versciklusában felhasználja a költő műveit és alakját.

• Gaius Valerius Catullus versei. Irodalomtörténeti tanulmánnyal bevezetve és jegyzetekkel kísérve; ford. Csengeri János; Franklin, Bp., 1880 (Olcsó könyvtár)
• C. Valerius Catullus válogatott versei; ford. Gulyás Gábor, fábametszette Menyhárt József; Lehotai Ny., Debrecen, 1936
• Veronensis Quae supersunt omnia. Caius Valerius Catullus összes költeményei; ford. Devecseri Gábor, bev. Kerényi Károly; Officina, Bp., 1938
• Praeparatio, fordítás és nyelvtani magyarázatok; ford., jegyz. Aczél Dezső; Aczél, Bp., 1940 (Diákkönyvtár)
• Catullus versei; ford. Aranka György et al.; Európa, Bp., 1978 (Lyra mundi)
• Gyűlölök és szeretek. Catullus válogatott versei; ford. Babits Mihály et al., ill. Szántó Piroska; Európa, Bp., 1984
• Péleus lakodalma. 64. költemény; ford. Deli Árpád; Margó, Bp., 2009

• Grimal, Pierre: A latin irodalom története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 50-51.
• Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.  
• Falus Róbert: Az antik világ irodalmai, Gondolat, Budapest, 1980
• Polgár Anikó: Catullus noster, Kalligram, Pozsony, 2003

• Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 112–114. o.
• Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 70–71. o.
• Rudy Negenborn által szerkesztett, számos nyelvű fordítást tartalmazó lap
• Peter Whigham: The Poems of Catullus, University of California Press, Berkeley and Los Angeles, 1983
• Catullus versei. Görög és latin remekírók . Franklin, Budapest. 1901
• Wirth Gyula: Egy hang a Lesbiakérdés jelen állásához; Jokly Ny., Nagybecskerek, 1886
• Szamosi János: Egy római költő életéből; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1894
• Baltavári Jenő: Catullus a magyar irodalomban; Nyitrai Ny., Léva, 1907
• Polgár Anikó: Catullus noster. Catullus-olvasatok a 20. századi magyar költészetben; Kalligram, Pozsony, 2003

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Catullus témában.