Vadkáposzta

Brassica oleracea
Vadkáposzta (Brassica oleracea)Vadkáposzta (Brassica oleracea)
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Brassica
Faj: B. oleracea
Tudományos név
Brassica oleracea
L.
Hivatkozások
WikifajokWikifajok

A Wikifajok tartalmaz Brassica oleracea témájú rendszertani információt.

CommonsCommons

A Wikimédia Commons tartalmaz Brassica oleracea témájú médiaállományokat és Brassica oleracea témájú kategóriát.

A Brassica oleracea a Brassica nemzetségbe tartozó faj. Dél- és Nyugat-Európa tengerpart menti területein őshonos, ahol - és kalcium-karbonát-tűrése, valamint a más növényekkel szembeni versenyképtelensége a tenger közeli mészkősziklákra kényszerítette.

A vadkáposzta (Brassica oleracea oleracea), Brassica oleracea vad alfaja, kétnyári növény, első évben levelei tőrózsát formáznak, a többi Brassica-fajnál húsosabbak és vastagabbak, a mostoha környezetben a víz és a tápanyagok tárolására módosultak. A második évben a tápanyagok felhasználásával 1–2 méter magas szárat növeszt, amin számos sárga virágot hoz.

Származása

A fajok többsége a mérsékelt égövön, illetve a mediterrán zónában honos. A termesztett káposztafélék őse az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékén honos vadkáposzta. Leveleit eleinte köretnek ették. A fejes káposztát az ókori görögök nemesítették ki; a ma ismert fajtákat zömmel a középkorban alakították ki.

Magyarországon a 16. század óta vannak írásos feljegyzések a káposztafélékről, és a 18. századtól egyes helyeken már káposztáskertekről írtak. Jelentős árutermelésbe az 1800-as években a bolgárkertészek kezdtek. Ekkor a már ma ismert valamennyi fajtatípust termesztették, így például a fodros kelből három fajtát tartottak nyilván. Virágzatuk bugás; a felső állású magház két termőlevélből nőtt össze.

Termesztett változatai

Fejes káposzta Vörös káposzta Kelkáposzta Virágzó fodros kel Karalábé Virágzó karfiol Virágzó brokkoli

Legfontosabb termesztett változatainak sokféle csoportosítása létezik, itt egy lehetséges verzió:

Fejes káposzta

(Brassica oleracea convar capitata var. alba)

Vörös káposzta

(Brassica oleracea convar capitata var. rubra)

Beltartalmi értéke megegyezik a fejes káposztáéval, színe miatt főleg saláták és savanyúságok készítésére, díszítésére használják.

Kelkáposzta

(Brassica oleracea convar. capitata var. sabauda)

Lazán simuló levelei megnyúlt fejet formálnak. Gyökerei sekélyek, ezért jó víz- és tápanyag-ellátást kíván, bár a fejes káposztánál igénytelenebb. Kevesebb ételbe jó, mint a fejes káposzta, és nem is savanyítható, de fontos tápanyagokat tartalmaz: sok benne a fehérje, és az ásványi anyag, miközben C-, B1- és B2-vitamin-tartalma megközelíti a fejes káposztáét. Egész évben jól tárolható.

Fodros kel

(Brassica oleracea convar. acephala var. sabellica)

A kelkáposzta fodros levelű változata, amit külföldön jobban kedvelnek. Elsősorban főzelékként készíthető, de rakott kelnek is jó. Dekoratív külleme miatt dísznövényként is termesztik.

Takarmánykáposzta

(Brassica oleracea convar. acephala var. medullosa)

Karalábé

(Brassica oleracea convar. acephala var. gongylodes)

Mintegy 30 cm magas, sokfelé termesztett növény. Húsosan, gumószerűen megvastagodott, a fehérestől az ibolyásig változó árnyalatú szárán tőlevelek nőnek. Sok C-vitamint tartalmaz, és különösen előnyös vonása, hogy nyersen is fogyasztható. Gyökerei sekélyek, ezért sok (a fejes káposztánál több) vizet és tápanyagot kíván.

Bimbós kel

(Brassica oleracea convar. oleracea var. gemmifera)

Fontos házikerti díszzöldség: az oszlopszerű szárán növő „mini” káposztafejek mellett az ősszel különböző színt öltő levelei, másodéves, sárga virágú tövei és becőtermései is mutatósak. Magyarországon leginkább házikertekben ültetik, palántáról. Bimbói sokféleképp elkészíthetők. Óriási levél- és szártömege kitűnő takarmány.

Karfiol

(Brassica oleracea convar. botrytis var. botrytis)

Kifejletlen, elhúsosodott virágkezdeményeit („rózsáit”) fogyasztják. A hidegre érzékeny. Erős napsütés hatására rózsái bebarnulnak. Gyakran másodnövényként, június-júliusban vetik.

Brokkoli

(Brassica oleracea convar. botrytis var. italica)

Hajtástengelye és virágzata megnyúlt, elágazó. Levelei keskenyek; a szélük fodros. A karfiol közeli rokona, de a meleget és a hideget is jobban tűri annál: enyhébb teleken a szabadban is áttelel. Zöld virágkezdeményeit akkor szedik le, amikor hajtásai 20–25 cm hosszúak, és a bimbók még nem nyíltak ki. Sok A-, C-, B1-, B2-vitamint és nikotinsavat tartalmaz.

Kapcsolódó szócikkek

További információk