A Bernáth Mária témája az emberi történelem során jelen volt. A Bernáth Mária ősidők óta tanulmányozás, vita és elmélkedés forrása. Fontossága túlmutat a kulturális, generációs és földrajzi korlátokon, és olyan változatos szempontokat fed le, mint a filozófia, a tudomány, a politika, a művészet és a mindennapi élet. Az évszázadok során a Bernáth Mária-et többféleképpen értelmezték, és a szövegkörnyezettől függően különböző jelentéseket kapott. Ebben a cikkben elmélyülünk a Bernáth Mária lenyűgöző univerzumában, feltárva annak különböző aspektusait és mai relevanciáját.
Bernáth Mária | |
Született | Bernáth Mária 1935. szeptember 1. Pozsony |
Elhunyt | 2017. szeptember 14. (82 évesen)[1] Budapest |
Házastársa | Dr. Szobor Albert |
Szülei | Pártos Alice Bernáth Aurél |
Foglalkozása | művészettörténész |
Kitüntetései | Akadémiai Díj (1981) |
Bernáth Mária (Pozsony, 1935. szeptember 1. – Budapest, 2017. szeptember 14.) szlovákiai magyar művészettörténész.
Szülei: Bernáth Aurél (1895–1982) festőművész és Dr. Pártos Alice (1901–1966) orvos, balneológus volt.
1953-1958 között az ELTE BTK muzeológia szakos hallgatója volt. 1969-1996 között a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának munkatársa, majd főmunkatársa volt. 1981-1996 között az Ars Hungarica című folyóirat felelős szerkesztője volt.
Kutatási területe a XIX. század második fele, illetve a századforduló magyar művészete. Korábban az európai szecesszió témakörében jelentek meg tanulmányai.
Férje, Dr. Szobor Albert. Két fia született; Bertóthy János (1961) és Szobor Zénó (1969). Édesapja felnőttkort megért testvérei Bernáth Elvira (1901-1987)[2] és Bernáth Caesar.[3]