Benke József (történész)

A mai világban a Benke József (történész) állandó vita és elmélkedés témája lett. Relevanciája a társadalom különböző területeire terjed ki, a politikától a kultúráig és a technológiáig. Az idő múlásával a Benke József (történész) bebizonyította befolyását és képességét, hogy jelentős változásokat generáljon különböző területeken. A témával kapcsolatos vélemények változatosak és gyakran ellentétesek, ami jól mutatja annak fontosságát, hogy ezt a kérdést objektíven és multidiszciplináris megközelítéssel kezeljék. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Benke József (történész) különböző aspektusait és mai hatását, elemezve időbeli alakulását és a jövőre való vetületét.

Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Benke József (egyértelműsítő lap).
Benke József
Született1937. szeptember 18. (87 éves)
Újvárfalva
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyarország
Foglalkozásatörténész
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1961)
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Benke József témában.

Benke József (Újvárfalva, 1937. szeptember 18. –), magyar történész, az arabisztika kutatója, egyetemi docens.

Életpályája

Kaposváron érettségizett 1956-ban. Az ELTE-n történelem-magyar-francia szakon végzett 1961-ben, majd doktorált 1965-ben. A történettudomány kandidátusa fokozatot 1973-ban szerezte meg. Nizzában szerzett az Európai Unióban munkavállalásra jogosító postuniversitaire diplomát 1969-1970-ben. 1971-ben három-három hónapot töltött Damaszkuszban, majd 1973-ban Brüsszelben. A pécsi JPTE ÁJTK Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde (1961-1963), a POTE Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde (1963–1973), adjunktusa, docense (1973–1989). A POTE-n 1992 szeptember 17-én nyílt meg az általa létrehozott Egyetemtörténeti Gyűjtemény Orvoskari Múzeuma. 2000-ben hozta létre a Király utca 19. sz. alatti Vasváry házban a Pécsi Tudományegyetem egyetemtörténeti múzeumát. Kezdetben agrártörténettel foglalkozott. A szocialista agrárviszonyok kialakulását és fejlődését vizsgálta. Utóbb érdeklődése a közel-keleti térség nemzetiségi viszonyai felé fordult. Nemzetközileg is jelentős arabisztikai tevékenysége, vizsgálta az arab és a zsidó nemzettudat kialakulását, fejlődését, feldolgozta az arab országok történetét. Mintegy 60 nagyobb terjedelmű tanulmánya jelent meg magyar és idegen nyelven országos, akadémiai és külföldi folyóiratokban.

Főbb könyvei

  • Demokratikus és szocialista átalakulás Somogyban. Kandidátusi értekezés is. Pécs, 1974
  • Egy magyar szocialista mezőgazdasági nagyüzem története. Barcs, 1987
  • Ígéretek földje (a "független" Libanon négy évtizede) Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1987
  • Az arabok története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1987
  • A babócsai Határőr Termelőszövetkezet története. Pécs, 1988
  • Fényes Ösvény, Szürke Farkasok, Fekete Szeptember. (gyorsuló idő) Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989
  • A Pécsi Orvostudományi Egyetem története. Pécsi Egyetemi Könyvkiadó, 1992
  • Arab kalifák. A világtörténelem nagy alakjai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1994
  • A 800 éves magyar orvosképzés. (szerkesztő: Benke József) POTE Pécs, 1996.
  • Az arab országok története I-II-III. 1996, 1997
  • Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998
  • Egyetemünk története. Alexandra, Pécs, 2000.
  • Kis arcképcsarnok. POTE Pécs, 2000
  • Egyetemünk a Kárpát-medencében. Alexandra Kiadó, 2002
  • 85 éves a Pathológiai Intézet, PTE. 2003
  • Az arab országok története III. Alexandra Kiadó-Kairosz Kiadó. Pécs, 2003
  • Az ó- és középkor egyetemei. Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 2007
  • Az orvostudomány története. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2007
  • Medicina a képzőművészetekben. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010
  • Arab kalifák. Kossuth Kiadó, Budapest, 2014

Kitüntetései

Források