A mai világban a Benito Pérez Galdós központi szerepet kapott az emberek életében. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Benito Pérez Galdós általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely a társadalom különböző területeit fedi le. A Benito Pérez Galdós-től kezdve nagy vitákat és vitákat váltott ki, egészen a populáris kultúrára és az emberek egymás közötti interakciójára gyakorolt hatásáig. Ebben a cikkben a Benito Pérez Galdós jelenséget különböző nézőpontokból vizsgáljuk, elemezzük jelentőségét és a mindennapi életre gyakorolt hatását.
Benito Pérez Galdós | |
![]() | |
Született | 1843. május 10. Las Palmas de Gran Canaria ![]() |
Elhunyt | 1920. január 4. (76 évesen) Madrid ![]() |
Állampolgársága | spanyol[1] |
Nemzetisége | spanyol |
Élettársa |
|
Foglalkozása | író |
Tisztsége |
|
Iskolái | Madridi Complutense Egyetem |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | La Almudena Cemetery[4] |
![]() | |
Benito Pérez Galdós aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Benito Pérez Galdós témájú médiaállományokat. | |
Benito Pérez Galdós (Las Palmas de Gran Canaria, 1843. május 10. – Madrid, 1920. január 4.) spanyol író, a Spanyol Királyi Akadémia tagja.
1943-ban született a Kanári-szigeteken. Édesapja katonatiszt volt. Fiatal korában beleszeretett az egyik unokatestvérébe, ezért a családja Madridba küldte jogot tanulni, de ő inkább írással foglalkozott. Ő az első spanyol nyelvű író, aki kizárólag a tollából élt meg. A XIX. század legnagyobb írójának tartják, amely elsősorban az Episodios Nacionales nevű történelmi regényfolyamnak köszönhető. Ezekben a művekben a spanyol múlt eseményeit eleveníti fel, oly módon, hogy közben korának társadalmi helyzetéről beszél. Emiatt hasonlítják életművét Balzachoz, Dickenshez és Zolához.[5][6]
1897-től a Spanyol Királyi Akadémia tagja.[7]
1912-ben megvakult.