A mai világban egyre több figyelem irányul a Belgium és Franciaország középkori harangtornyai-re. Akár politikusokról, hírességekről, divattrendekről vagy technológiai fejlődésről beszélünk, a Belgium és Franciaország középkori harangtornyai emberek millióinak képzeletét ragadta meg világszerte. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Belgium és Franciaország középkori harangtornyai jelenségét, megvizsgálva a modern társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Eredetétől és evolúciójától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig részletesen elemezzük, hogy a Belgium és Franciaország középkori harangtornyai hogyan foglalta el a releváns helyet a jelenlegi körképben. Emellett megvizsgáljuk ennek a jelenségnek a lehetséges jövőbeli következményeit, és azt is, hogy az elkövetkező években hogyan alakíthatja tovább életünket.
Belgium és Franciaország középkori harangtornyainak páratlan együttese együtt került fel az UNESCOvilágörökség listájára, mint a történelmi Flandria és a szomédos régiók területén annak a feudális és vallási befolyáson felülemelkedő polgári függetlenségnek építészeti jelképei, amely bizonyos fokú demokráciához vezetett a középkori és kora újkori Európában.
1999-ben Flandria és Vallónia 32 tornya került fel a listára, ezt követte 2005-ben Gembloux harangtornya a Vallon-régióból és a Franciaország északkeleti részében fekvő Nord-Pas-de-Calais és Pikárdia tartományok 23 harangtornya.[1] Csak néhány torony áll szabadon, nem épülethez kapcsolva. A brüsszeli Városháza harangtornyát kihagyták a listából, hiszen az, mint a Grand-Place része, már korábban felkerült.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Belfries of Belgium and France című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.