Igazságügyi palota (Brüsszel)
Mai cikkünkben a Igazságügyi palota (Brüsszel) izgalmas világát fedezzük fel. A kezdetektől a mai hatásig a Igazságügyi palota (Brüsszel)-hez kapcsolódó témák széles körébe fogunk elmélyülni, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását és társadalmi relevanciáját. Ezeken az oldalakon keresztül ismeretlen szempontokat, meglepő adatokat és gazdagító gondolatokat fedezünk fel, amelyek elvezetnek bennünket ahhoz, hogy megértsük a Igazságügyi palota (Brüsszel) jelentőségét a mai világban. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra, amely lehetővé teszi ismeretei bővítését, és új perspektívák előtt nyitja meg elméjét a Igazságügyi palota (Brüsszel)-el kapcsolatban.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Igazságügyi palota | |
 | |
 | |
| Település | Brüsszel |
| Cím |
|
| Megnyitás | 1883. október 15. |
| Építési stílus | eklektikus építészet |
| Építész(ek) |
|
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | courthouse |
| Tulajdonos | Belgian State |
| Magassága | 116 m |
| Elhelyezkedése | |
 Igazságügyi palota
Pozíció Belgium térképén
| |
 é. sz. 50° 50′ 12″, k. h. 4° 21′ 06″50.836667°N 4.351667°EKoordináták: é. sz. 50° 50′ 12″, k. h. 4° 21′ 06″50.836667°N 4.351667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Igazságügyi palota témájú médiaállományokat. | |
A hatalmas eklektikus stílusú brüsszeli Igazságügyi Palota (hollandul: Justitiepaleis, franciául: Palais de Justice) Brüsszel magaslatainak egyikén helyezkedik el. A domb eredeti neve Galgenberg („Akasztófa-hegy”) volt, mivel annak idején ezen a helyen állt a városi akasztófa. Az épület 1866 és 1883 között épült Joseph Poelaert építész tervei alapján.
Az Igazságügyi Palota óriási épülete uralja a felsőváros horizontját alulról, a város számos pontjáról nézve. Az építkezés 1866-ban kezdődött, és 20 év múlva fejeződött be, hozzávetőleg 4 évvel tervezője, Poelaert halála után, akiről az a tér is a nevét kapta, amelyen az épület áll. A palota hozzávetőleg 26 000 négyzetméteres alapterületével nagyobb, mint a római Szent Péter-bazilika, sőt, ez volt Európában a 19. században épített legnagyobb épület. Nem kevesebb, mint 8 belső udvar található benne, melyek területe összesen 6000 négyzetméter. Központi kupolája 142 méter magas. 27 nagy tárgyalóterem, és 245 további kis tárgyaló, illetve egyéb szoba van benne.
II. Lipót belga király parancsára kezdődött az építkezés, aki létrehozta a belga birodalmat is Kongó megszerzésével, amely maga is egy mamutvállalkozás volt. Az Igazságügyi Palota elhelyezése sem volt véletlen műve. Brüsszel legrégibb és legszegényebb szomszédsága, a Marollen felett büszkén magasodva arra szolgált, hogy figyelmeztesse az egyszerű népet, mi vár rájuk, ha elmulasztják az engedelmeskedést. Valóban, az épület azon a helyen áll, ahol évszázadokig a kivégzéseket hajtották végre.
Az épület a világ legnagyobbjai közé sorolható, és Európában is az első három között van. Benne található a belga Legfelsőbb Bíróság.
A világon több épületet is megmintáztak ez alapján, például a limai Igazságügyi palotát és az argentin Nemzeti Kongresszus épületét.[1]
Képgaléria
-
A brüsszeli Igazságügyi Palota a 20. század elején -
A Palota belseje -
A Palota belseje -
A limai Igazságügyi Palota, Peru
.jpeg)
Jegyzetek
- ↑ Poder Judicial – Capítulo III: El Modelo de Bruselas (spanyol nyelven). Poder Judicial. . (Hozzáférés: 2017. június 28.)