Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az 1956-os forradalom idején a felkelők spontán összeverődött csoportjainak tagjai gyakran csak beceneveiken ismerték egymást. A harcok során előfordult, hogy nem is volt idő egymást alaposabban megismerni, másrészt a forradalom utáni megtorlás során jelentős védelmet jelentett, hogy ha felkelők egymást csak becenéven ismerték.
A becenevek széles körben elterjedt használatának oka az volt, hogy olyan emberek kerültek egy felkelőcsoportba, akik korábban egyáltalán nem, vagy felületesen ismerték egymást.
Emléktábla Budapesten a Corvin mozi falán névtelen hősökkel: „»Kócos«, »Pufi«, »Kéksapka«, és a többi névtelen hősnek”Az események sodrában nem is volt módjuk az ismerkedésre, nem is tartották szükségesnek a papírokban szereplő nevek memorizálását, vagy egyszerűen csak szeretetüket akarták kifejezni a becenevekkel.
A feladatokat ugyanakkor gyorsan és egyértelműen kellett megszervezniük és ehhez gyakran még segítséget is jelentettek a könnyen megjegyezhető becenevek. A becenév gyakran egyszerűen csak egy keresztnév volt, esetleg egy kereszt- vagy családi név a „bácsi” szóval együtt, vagy egy olyan név, amely viselője valamely jellemző tulajdonságára, testi jegyére, ruhájára utalt.
A becenevek alkalmazása sokszor megmenthette a név viselőjét a forradalmat követő megtorlások idején, hiszen a társak nem tudtak, vagy nem akartak nyomravezető személyes adatokat közölni a hatóságokkal: „Mivel az előírt egy hónapos határidőn belül a nyomozás befejezhető nem volt, tekintve, hogy a támadásban részt vevő személyek túlnyomó része gúnyneveken és keresztneveken ismeretesek, ezért kérem a határidő 30 nappal történő meghosszabbítását” – áll a mecseki láthatatlanok közt harcolt Nagy József és Seregély Ferenc elleni nyomozás egyik rendőrségi dokumentumában.
„Akiket később is megjegyeztem, az Fehér Sapka volt, aki kötözte a sebesülteket és Falábú Jancsi. Igazi nevét szinte senkinek sem ismertem” – emlékszik vissza Rusz Károly volt Corvin közi szabadságharcos.
1956-os forradalom | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Előzmények | |||||||
Események |
| ||||||
Szervezetek, pártok | |||||||
Személyek |
| ||||||
Kormányok |
| ||||||
Egyéb |
|