A mai világban a Baumgarten Sándor példátlan jelentőséggel bír a mindennapi élet különböző területein. A politikára gyakorolt hatásától a technológiára gyakorolt hatásáig a Baumgarten Sándor jelenléte tagadhatatlan a globális színtéren. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Baumgarten Sándor különböző dimenzióit, elemezve annak időbeli alakulását és a modern társadalomra gyakorolt hatását. Ezzel az elemzéssel jobban megérthetjük a Baumgarten Sándor jelentőségét és szerepét a mai világ alakításában.
Baumgarten Sándor | |
![]() | |
Született | 1864. január 21. Dunaföldvár |
Elhunyt | 1928. május 31. (64 évesen)[1][2][3] Budapest[4] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1888) |
Sírhelye | Fiumei úti sírkert (48/1-2-51)[5] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Baumgarten Sándor témájú médiaállományokat. | |
Baumgarten Sándor (Dunaföldvár, 1864. január 21. – Budapest, 1928. május 31.)[6] zsidó származású magyar építész. A 20. század elejének egyik (ha nem a) legtermékenyebb magyar építésze volt, aki elsősorban szecessziós stílusban a források szerint körülbelül 300 magyarországi épületet tervezett, amelyeknek jelentős része iskola volt. Halála után elfeledték, napjainkban csak a budapesti Vakok Általános Iskolájának épülete általánosan ismert munkái közül.
Középiskoláit, továbbá műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1888-ban nyert építészeti oklevelet. Utána hat évig Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Weber Antal építőművészek mellett működött. Közben tanulmányutakon volt Német-, Francia- és Olaszországban. Egyike a legtevékenyebb magyar építőművészeknek. Számos pályázaton vett részt, többi között a budapesti áru- és értéktőzsde tervpályázatán II. díjat nyert. Legjelentékenyebb alkotásai: a Budapesti Tudományegyetem központi épületének Egyetem téri része Mária Terézia korabeli barokk stílusban, továbbá az Erzsébet nőiskola és a Vakok Állami Intézete, mindkettő magyaros stílusban, a Niedermann-féle szanatórium. A budapesti postatakarékpénztár épületének tervét Lechner Ödönnel közösen készítette. Mint királyi közalapítványi igazgató működött Budapesten.
Az 1929-ben megjelent Magyar zsidó lexikon úgy tudja, hogy mintegy háromszáz (!) budapesti és vidéki iskolát tervezett. A Nemzeti Örökség Intézete honlapján pedig a következő olvasható: „Összesen 37 óvodát, 118 elemi iskolát, 45 gimnáziumot és más középiskolát, 21 tanítóképzőt és 84 egyéb (polgári fiú- és leányiskolát, kereskedelmi és felsőkereskedelmi iskolát, bábaképzőt és siketnéma intézetet) tervezett.” (Ezek összesen 305 épületet jelentenek.)
1928-ban hunyt el 64 éves korában. A Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra.[7]