Ebben a cikkben a Bartel Leendert van der Waerden témájában fogunk elmélyülni, amely téma az utóbbi időben érdeklődést és vitát váltott ki. A _Var1 a politikától a tudományig – beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is – számos területen kifejtett hatása miatt vált jelentőségre. Ebben a cikkben elemezzük a Bartel Leendert van der Waerden különböző nézőpontjait, teljes és objektív áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megalapozott véleményt alakítson ki a témáról. Ezenkívül megvizsgáljuk a Bartel Leendert van der Waerden eredetét és fejlődését, valamint relevanciáját a jelenlegi környezetben. Kétségtelenül a Bartel Leendert van der Waerden olyan nagy jelentőségű téma, amely megérdemli, hogy gondosan és tárgyilagosan foglalkozzunk vele, és ennek a cikknek éppen az a célja, hogy teljes és részletes képet adjon erről a témáról, amely ma annyira aktuális.
Bartel Leendert van der Waerden | |
![]() | |
Született | 1903. február 2.[1][2][3][4][5] Amszterdam[6][7] |
Elhunyt | 1996. január 12. (92 évesen)[1][2][3][4][5] Zürich[8][9] |
Állampolgársága | holland[10] |
Szülei | Theo van der Waerden |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bartel Leendert van der Waerden témájú médiaállományokat. | |
Bartel Leendert van der Waerden (Amszterdam, 1903. február 2. – Zürich, 1996. január 12.) holland matematikus, a Van der Waerden-tétel névadója.
Az Amszterdami Egyetemen és a Göttingeni Egyetemen tanult matematikát 1919 és 1926 között. 1926-ban szerezte meg a PhD-fokozatát algebrai topológiából. Témája: De algebraiese grondslagen der meetkunde van het aantal. Témavezetője Hendrick de Vries volt.
1930-ban publikálta egyik legnagyobb alkotását: az Algebra című kétkötetes könyvét, mely az absztrakt algebra területén mérföldkő volt. 1931-ben a Lipcsei Egyetem professzora lett. A Harmadik birodalomban nehézzé vált az élete, mert külföldi volt. 1948 és 1951 között Hollandiában tanított, majd élete hátralévő részét Zürichben töltötte, ahol több mint 40 PhD-hallgatója volt. Alkotott még az analízis, kombinatorika, algebrai geometria, topológia, számelmélet, kvantummechanika stb. területén.