Andó Tadao
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Andó Tadao témáját, kitérve annak különböző oldalaira, mai fontosságára és a különböző területekre gyakorolt hatására. Megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és az ezzel kapcsolatos különböző nézőpontokat. Hasonlóképpen elemezni fogjuk, hogy a Andó Tadao hogyan befolyásolta a társadalmat, a kultúrát és az emberek mindennapi életét, valamint jelentőségét a globális kontextusban. A cikk során különböző szakértői véleményeket és releváns tanulmányokat mutatunk be, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy elmélyüljön a Andó Tadao mély és teljes elemzésében, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a témával kapcsolatos megértését és ismereteit.
| Andó Tadao | |
 | |
| Született | 1941. szeptember 13. (83 éves) Minato-ku |
| Nemzetisége | japán |
| Iskolái | Osaka University of Arts |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Azuma-ház, Gyermekmúzeum, Himeji, Irodalmi Múzeum, Himeji, "Templom a vízen", Hokkaidó, Kápolna, Kóbe, "Fény Temploma", Ibaraki, "Vízi Templom", Awaji |
| Díjai | Pritzker-díj, UIA-aranyérem, Alvar Aalto-medál (1985) |
| Andó Tadao weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andó Tadao témájú médiaállományokat. | |
Andó Tadao (japánul: 安藤 忠雄) (1941. szeptember 13. –) világszerte elismert japán autodidakta építész.[1]
Életpályája
Rövid bokszolói karrier után, 17 éves korában döntötte el hogy építész lesz.[2] A 20. század több jelentős építészéhez, Frank Lloyd Wrighthoz, Ludwig Mies van der Rohe-hoz és Le Corbusier-hez hasonlóan[3] autodidakta módon képezte magát. Egyetemi tanulmányok helyett beutazta Európát, az Egyesült Államokat és Afrikát. Az építőanyagok logikájával asztalos műhelyben ismerkedett meg. 1969-ben nyitotta meg Andó Tadao Építész és Társai nevű irodáját Oszakában. Műveit eleinte főképp a Kanszai régióban alkotta. Nemzetközi áttörése 1976-ban következett be, az Azuma-házzal.[3]
Andó Tadao-idézetek
- „Tizenöt évesen került kezembe egy Le Corbusier teljes életművét bemutató könyv. Lemásoltam néhány rajzát, és ez lett a kezdete annak, hogy érdeklődésem az építészet irányába fordult.”
- „A természettől vesszük kölcsön a helyet, amire építünk.”[4]
Alkotásai
Jelentős épületei közül kiemelkednek a himejii Gyermekmúzeum és Irodalmi Múzeum, a hokkaidói „Templom a vízen”, a kobei kápolna, az ibaraki „Fény Temploma”, a „Vízi Templom” az Awaji szigeten és a st. louisi Művészeti Múzeum.[1]
Építészettörténeti jelentősége a japán és a nyugati építészeti hagyományok szintézisében és modern újraértelmezésében rejlik.[3] 1995-ben a Pritzker-díjjal lett kitüntetve, 2005-ben pedig UIA-aranyérmes lett.[2]
Képtár
-
Azuma-ház, Szumijosi, Oszaka, 1976 -
Templom a vízen, Hokkaidó -
A Fény Temploma, Ibaraki, Oszaka -
Irodalmi Múzeum, Himeji -
Rokko lakóházak I. és II. ütem, Kóbe -
Vitra Konferencia Pavilon, Vitra Design Museum, Weil am Rhein, Németország -
Modern Művészetek Múzeuma, Fort Worth, Texas -
Langen Alapítvány Múzeuma, Neuss, Németország -
Langen Alapítvány Múzeum belsőtér részlete, Neuss, Németország -
Akka Galéria, Oszaka, 1988 -
Jegyzetek
- ↑ a b Építészfórum: Tadao Ando - a fény és a víz építésze - Börcsök László és Barna Krisztina előadássorozata XI., 2008. május 14.. . (Hozzáférés: 2011. január 3.)
- ↑ a b Építészfórum: Tadao Ando UIA-aranyérmes, 2005. június 3.. . (Hozzáférés: 2011. január 3.)
- ↑ a b c Magyar Építész Kamara: Tadao Ando. öt épület, 2010. . (Hozzáférés: 2011. január 3.)
- ↑ Tadao Ando 72., 2013. szeptember 14.
Kiegészítő irodalom
- Klein Rudolf: Tadao Ando. Az építész Kelet és Nyugat között; Pont Kiadó, Bp., 1995 (Conflux)
