Andrea Palladio | |
Született | Andrea di Pietro della Gondola 1508. november Padova |
Elhunyt | 1580. augusztus 19. (71 évesen)
|
Állampolgársága | velencei |
Házastársa | Allegradonna |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrea Palladio témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Andrea Palladio (született Andrea di Pietro della Gondola) (Padova, 1508. november 30. – Maser, Veneto, 1580. augusztus 19.) észak-itáliai építész, építészeti szakíró. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, a reneszánsz építészet legtermékenyítőbb hatású mesterévé vált.
Építészeti krédója szerint egy valamirevaló épület hármas követelménynek felel meg: kényelem, tartósság, szépség – hite szerint, ha ezek közül egy is hiányzik, az épület nem méltó nevére. Legtöbb műve Vicenzában és környékén áll (Bazilika, Palazzo Valmarana, Villa Rotonda). Velencében a S. Giorgio Maggiore- és a Redentore-templomot építette. 1570-ben négy kötetes építészeti szakkönyvet adott ki (I Quattro Libri dell'Architettura). A palladiánus klasszicizmus stílusa főleg a brit-szigeteken hódított teret, Írországban a 18. században valósággal hódított a Palladio-mánia, egymást érik a palladiánus kúriák, legtöbb ma is felújítva, eredeti pompájában látogatható. Munkásságának jelentőségét mutatja, hogy több általa tervezett épület 1994-ben és 1996-ban Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái néven felkerült az UNESCO Világörökség listájára.
Az Országos Levéltárban őrzött saját kezű Palladio-levél, amelyet először 1927-ben Herzog József tett közzé a Művészet című folyóiratban, arra utal, hogy az építész érintett volt legalább egy magyarországi építkezésben is. A Velencében, 1560 júliusában keltezett, olasz nyelvű, saját kezűleg írt és szignált levélben többek között ez olvasható: „Uraságod kegyeskedjék Márton mesternek, a kőművesnek megmondani, hogy a loggia boltozatának leállványozásával ne legyen olyan sietős, hanem hogy hagyja azt néhány napig beállványozva, amíg a habarcs megköt, mert nem akarnám, hogy gyors leállványozása folytán valami kellemetlenség jönne közbe.” Jelenlegi őrzési helyéből kiindulva Détshy Mihály feltételezi, hogy a levél Nádasdy Tamás nádornak szólt, aki a keltezés évében Sárváron és Sopronkeresztúron is építkezett.
Nemzetközi katalógusok |
---|