Alsózubrica

Napjainkban a Alsózubrica nagyon fontos kérdéssé vált a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a világ állandó változásaival a Alsózubrica a mindennapi élet különböző területein vált aktuálissá. A politikától a populáris kultúráig, a gazdaságig és az oktatásig a Alsózubrica jelentősen befolyásolta azt, ahogyan a minket körülvevő világgal érintkezünk. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Alsózubrica jelentőségét és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását, elemezve a körülötte lévő különböző szempontokat és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Alsózubrica (Zubrzyca Dolna)
Alsózubrica temploma
Alsózubrica temploma
Alsózubrica címere
Alsózubrica címere
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKis-lengyelországi
RendszámKNT
Népesség
Teljes népesség1942 fő (2021. márc. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 49° 31′ 60″, k. h. 19° 40′ 60″49.533300°N 19.683300°EKoordináták: é. sz. 49° 31′ 60″, k. h. 19° 40′ 60″49.533300°N 19.683300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózubrica témájú médiaállományokat.

Alsózubrica (Alsóbölényes lengyelül Zubrzyca Dolna, szlovákul Nižná Zubrica) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.

Fekvése

Jablonkától 6 km-re északra, Krakkótól 62 km-re délre található.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZUBRICZA. Alsó, és Felső Zubricza. Elegyes lengyel faluk Árva Várm. földes Urok a’ Kir. Kamara, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Beszkéd hegyének tövében, Tersztena Mezővároshoz öt mértföldnyire, Zubricza vize mellett, melly gyakran károsíttya határjaikat.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zubricza (Alsó), tót f. Árva v. 1030 kath. lak. Földje csak zabnak való. Sört, pálinkát főz; vásznat sző s kereskedik. Sessioja: 56 5/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]

Nevét a 20. század elején Alsóbölényesre magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.

Egyike a trianoni diktátum aláírása után egy hónappal – a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által – Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak. 1939 és 1945 között a Szlovák Köztársasághoz tartozott.

Népessége

2012-ben 1852 főnyi lakosának nagy része lengyel nemzetiségű, míg százalék alatti a magukat szlovákoknak vallók aránya.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911052-0429878?var-id=1639616&format=jsonapi. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 5.)
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 5.)
  4. ↑ Prawelska-Skrzypek, Grazyna, Marta Moskal.szerk.: Ábrahám Barna-Gereben Ferenc-Stekovics Rita: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. PPKE-BTK, 302. o. (2003)