Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Alsórámóc-Répcefő hatását a modern társadalom különböző aspektusaira. A nyilvános színtéren való megjelenése óta a Alsórámóc-Répcefő nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és az állampolgárok körében egyaránt. Hatása számos területre kiterjedt, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. A következő néhány sorban részletesen elemezzük, hogyan változtatta meg a Alsórámóc-Répcefő életmódunkat, gondolkodásunkat és egymáshoz való viszonyunkat.
Alsórámóc-Répcefő (Unterrabnitz-Schwendgraben) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Rang | község | ||
Járás | Felsőpulyai járás | ||
Polgármester | Wilhelm Heißenberger (ÖVP) | ||
Irányítószám | 7371 | ||
Körzethívószám | 02616 | ||
Forgalmi rendszám | OP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 650 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 314 m | ||
Terület | 13,9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Alsórámóc-Répcefő weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alsórámóc-Répcefő témájú médiaállományokat. | |||
Alsórámóc-Répcefő (németül: Unterrabnitz-Schwendgraben, horvátul: Donji Ramac, gradistyeiül Dolnji Ramac) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Felsőpulyától 14 km-re délnyugatra, a Répce partján fekszik.
A kataszteri közösségek Répcefő és Alsórámóc.[2]
A mai település egykor két önálló község, Alsórámóc (Unterrabnitz) és Répcefő (Schwendgraben) volt.
Rámóc települést 1279-ben „villa dicte Rebza” alakban említik először oklevélben, majd ez Répcefőre változott:[3] 1398-ban „Rapchafey” (családnévként), 1434-ben „Rapchafeu”, 1438-ban „Repezefew”, 1496-ban „Repczefew, Alsorepczefew, Felsewrepczefew”. Mai nevét a XVI. sz. végén nyerte, ennek első adata 1595: „Also-Ramoth”.[4] A 14. század végén és a 15. század elején a „Rabchafey” azaz Rábcafőy család birtoka volt. Később több nemesi családnak, így a kirchschlagi Pottendorfer, a monyorókeréki Ellerbach, az alsólászlói Tábor családnak, valamint a lánzséri váruradalomnak is voltak itt birtokai. Ezután az Inkey és az Esterházy családok birtoka volt. 1772-ben már plébániája volt, templomát 1800-ban építették.
Vályi András szerint „RÁMOCZ. Rabnicz, Alsó, és Felső Rámocz. Két falu Sopron Vármegyében, földes Ura Felső Rámocznak H. Eszterházy; Alsónak pedig Inkey Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Sopronhoz négy mértföldnyire, határbéli földgyeik hegyesek, és néhol soványak, vagyonnyaik középszerűek, fájok, erdejek van, harmadik osztálybéliek.”[5]
Fényes Elek szerint „Alsó-Rámócz, németül Unter Rabnicz, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz dél-nyugotra 4 mfd., 55 kath. lak., paroch. egyházzal. Határa sovány, hegyes. Van 15 egész telke. F. u. hg Eszterházy.”[6]
A másik településrész első írásos említése 1554-ban történt „Swengrob” alakban.[7] 1851-től viseli magyarul a Répcefő nevet, amelyet hivatalos névadással kapott a szomszédos Alsórámóc régi nevét felújítva.[8] A „Rabchafey” azaz Rábcafőy család ősi birtoka volt, majd a 15. század végén a monyorókeréki Elderbachoké. A 17. századtól az Esterházy családé volt.
Vályi András szerint „SVENTGRÁBEN. Német falu Sopron Várm. földes Ura Inkey Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ramóczanak szomszédságában, mellynek filiája; két nyomásbéli határja középszerű, leginkább gabonát termő, ’s egyebet is, szőleje nintsen, fája van erdőjéből, piatza Sopronyban négy mértföldnyire.”[5]
Fényes Elek szerint „Répczefő, németül Schwendgraben, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz dél-nyugotra 3 3/4 mfd. Ausztria szélén, 220 kath. lak., 79 5/8 hold szántófölddel, 43 h. réttel. F. u. h. Eszterházy.” [6]
1910-ben Alsórámócnak 571, többségben német lakosa volt jelentős magyar kisebbséggel, Répcefőnek , 215 túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1971-ben Alsórámóc, Répcefő és Répcebónya falvakat egy nagyközségben egyesítették, de 1991-ben Répcebónya újra önálló község lett.