Alfázi
Ebben a cikkben a Alfázi-et különböző perspektívákból vizsgáljuk meg, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását. A Alfázi egy olyan téma, amely az utóbbi időben sok ember érdeklődését felkeltette, és aktualitása sem marad észrevétlen. Ezen az elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Alfázi különböző oldalait, a történetétől a mai hatásig. Emellett kitérünk a témával kapcsolatos szakértők véleményére és álláspontjára, teljes és kiegyensúlyozott jövőképet kínálva. Nem számít, hogy kezdő vagy szakértő, ez a cikk mélyreható és gazdagító pillantást ad a Alfázi-re.
| Alfázi | |
.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1013 Beni Hammád-i el-Kala |
| Elhunyt | 1103. április 20. (90 évesen) Lucena |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség | zsidó |
| Pályafutása | |
| Szakterület | teológia |
| Jelentős munkái | Haláchót |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alfázi témájú médiaállományokat. | |
Izsák ben Jakob Alfázi ha-Kohen (héberül: ר' יצחק אלפסי, arabul: إسحاق الفاسي), gyakran csak Alfázi, rövidített nevén Rif (Beni Hammád-i el-Kala, 1013 – Lucena, 1103. április 20.) az egyik legtekintélyesebb középkori zsidó Talmud-tudós.
Élete
A mai Algéria területén fekvő Beni Hammád-i el-Kalából származott, de szülőföldjéről 1088-ban a különféle zaklatások miatt kénytelen volt kivándorolni Hispaniába, ahol a lucenai iskolának lett a vezetője. Itt írta meg legjelentősebb művét, a Haláchótot, amelyben a talmudi vitáktól mentesen és a halacha szempontjából felesleges diszkussziókat mellőzve összeállította a Talmud döntvényeit. A könyv tiszta, hű képét adja a Talmudnak, ezért a későbbi évszázadokban Kis Talmudnak, vagyis a Talmud kivonatának nevezték. Annyira egyenértékűnek tekintették Alfázi könyvét és a „nagy” Talmudot, hogy a Talmud 1244-es franciaországi elégetése után a Talmud-magyarázatokat a „Kis Talmud” margóira írták.
Alfázi hangsúlyt helyezett a Jeruzsálemi Talmudra is, bár nem vitatta a Babilóni Talmud elsőségét. Ugyanakkor mellőzte a későbbi tradíciókat, és nem átallott egy-egy gaoni véleményt tévedésnek nevezni. Alfázi tekintélye Hispániában megkérdőjelezhetetlen volt, de a provence-i zsidók nem fogadták el minden véleményét.
Források
- Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5 , I. köt., 220–221. o.
