Alessandro Galilei

Napjainkban a Alessandro Galilei a modern társadalomban nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. A technológia gyors fejlődésével és a globalizációval a Alessandro Galilei alapvető szerepet kapott a mindennapi élet különböző területein. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kultúrára és a környezetre gyakorolt ​​hatásáig a Alessandro Galilei folyamatos vitát váltott ki a szakértők és a polgárok között. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Alessandro Galilei-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak jelentőségét és mai következményeit.

Alessandro Galilei
Született1691. augusztus 25.[1][2][3][4][5]
Firenze
Elhunyt1737. december 21. (46 évesen)[2][3][4]
Róma
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Alessandro Galilei témájú médiaállományokat.
Galilei egyik leghíresebb épülethomlokzata, a San Giovanni in Laterano-székesegyház (1733–1735)

Alessandro Galilei (Firenze, 1691. augusztus 25. – Róma, 1737. december 21.) itáliai építész.

Szülővárosát 1714-ben hagyta el, ötéves angliai tartózkodásából visszatérve a Mediciek udvari építésze lett. A Firenzéből származott pápa, XII. Kelemen hívására 1730-ban Rómába ment. 1732-ben megnyerte a lateráni egyházi épületcsoport fő létesítményének, a San Giovanni in Laterano-székesegyház homlokzatára kiírt pályázatot (befejezve 1736-ban). Szigorúan klasszikus tervének elfogadása tekinthető a késő barokk és a klasszicizmus kezdetének Rómában. Ez a terv egyesek szerint az Angliában akkortájt újjászülető Palladio-stílus ismeretéről árulkodik, de visszavezethető a Carlo Maderno és Michelangelo teremtette római hagyományra is. Galilei további jelentős római alkotásai a Corsini-kápolna (ugyancsak a San Giovanni in Lateranóban) és a San Giovanni dei Fiorentini-templom homlokzata.

Jegyzetek

  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus
  3. ↑ a b Elisabeth Kieven (2017. december 13.). „Galilei, Alessandro”. Grove Art Online. DOI:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T030459. 
  4. ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia
  5. ↑ Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia . Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999

Források

  • Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 133–134. o.
Ez az építészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!