Alekszandr Halifman | |
Alekszandr Halifman | |
Személyes adatok | |
Teljes név | Alekszandr Valerjevics Halifman |
Születési dátum | 1966. január 18. (58 éves) |
Születési hely | Leningrád |
Állampolgárság | orosz |
Kitüntetései | sakkvilágbajnok (1999) |
Iskolái | Saint Petersburg Lyceum 239 |
Versenyzői adatok | |
Cím | nemzetközi nagymester (1990) |
Világbajnok | 1999-2000 (FIDE) |
Élő-pontszám | 2624 (2015. május) |
Legmagasabb Élő-pontszám | 2702 (2001. október) |
Legmagasabb ranglista | 10. (1991. január) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Halifman témájú médiaállományokat. |
Alekszandr Valerjevics Halifman (oroszul: Александр Валерьевич Халифман, nemzetközi versenyeken: Alexander Khalifman; Leningrád, 1966. január 18. –) orosz sakkozó, nagymester, világbajnok (1999–2000), háromszoros olimpiai bajnok, sakkcsapat világbajnok, Oroszország bajnoka, junior Európa-bajnok, a Szovjetunió kétszeres ifjúsági bajnoka.
Trénerével, Gennagyij Neszisszel nemzetközi sakkakadémiát működtet Szentpéterváron, amelynek neve Nagymester Sakkiskola, mottója: „sakk = intellektus + jellem”.
Zsidó családban született, szülei mérnökök voltak. Hatéves korában édesapjától tanult meg sakkozni. Később nagybátyjától ajándékba kapta Jurij Averbah és Mihail Bejlin könyvét, amely az Utazás a Sakk Királyságba címet viselte. A könyv nagy hatással volt rá, és komolyabban is elkezdett foglalkozni a sakkal a Leningrádi Úttörőpalotában. Első edzői Vaszilij Bivsev, Vlagyimir Zak, Alekszandr Cserepkov és Szergej Havszkij voltak.
1982-ben, 16 éves korában megnyerte a Szovjetunió ifjúsági sakkbajnokságát, győzelmét 1984-ben megismételte. Az 1985/86. év fordulóján nagy fölénnyel, két pont előnnyel megnyerte az U20 korosztály számára Groningenben rendezett junior sakk-Európa-bajnokságot.
1983-ban 1. helyezést ért el Leningrádban a Furman-emlékversenyen. 1986-ban és 1987-ben a szovjet bajnokság (1. liga) döntőjében a 2. helyet szerezte meg. 1990-ben első helyezést ért el Groningenben, és a New York Openen, amely meghozta számára a nagymesteri címet.
1986-tól a Leningrádi Állami Egyetem matematika-mechanika szakán folytatott tanulmányokat, de az egyetemet a sakkversenyeken való elfoglaltsága miatt nem fejezte be.
1986-ban érte el a nemzetközi mesteri szintet, és 1990-ben kapta meg a nagymesteri címet egy sor jó versenyeredmény után, amelyek közt kiemelkedő volt a New York Open torna megnyerése erős mezőnyben. Ezt követően több kisebb-nagyobb nemzetközi versenyt nyert: első helyen végzett 1993-ban Ter Apelben, Eupenben, 1995-ben Szentpéterváron,
1996-ban megnyerte Oroszország bajnokságát. 1997-ben megnyerte Szentpétervár bajnokságát, majd holtversenyben Valerij Szalovval és Viktor Korcsnojjal első helyen végzett a szentpétervári nagymesterversenyen, és Aarhusban a Skolernes sakk-klub versenyén. 1998-ban első helyen végzett a Hofman Bank versenyén Bad Wiessee-ben, a döntőben kapott csak ki Vaszil Ivancsuktól a kieséses rendszerű Presidents kupában, és Nigel Short mögött a 2–4. helyen végzett a rangos Keres-emlékversenyen Tallinnban.
1999-ben nyerte el a FIDE világbajnoki címét. Ebben az időben csak 46. volt az Élő-pontszám szerinti FIDE világranglistán, ami különösen feltűnő volt Garri Kaszparovnak, a rivális Professzionális Sakkszövetség (PCA) szervezésében zajló „klasszikus sakkvilágbajnokság” címvédőjének első helyéhez hasonlítva. A világbajnoki cím megszerzése után Halifman ezt mondta: „A pontrendszerek különösen kedvezőek az olyan játékosok számára, akik csak zárt, körmérkőzéses eseményeken szerepelnek. Szerintem a legtöbbjük túlpontozott. A szervezők mindig ugyanazokat az embereket hívják meg, mert ugyanaz a pontszámuk és így a pontszámuk magas marad.” Talán válaszképp Halifmant meghívtak a soron következő linaresi sakkversenyre, amelyen az akkori idők öt legerősebb játékosa, és ő, mint újdonsült FIDE-világbajnok vett részt. Tisztesen szerepelt, a holtversenyben győztes Kaszparov és Kramnyik mögött a 3–6. helyen végzett. Klasszisát bizonyította 2000-ben a Hoogoveen verseny megnyerésével is, amelyen négy kiemelkedő erősségű nagymester játszott kétfordulós körmérkőzést, és Halifman két és fél ponttal előzte meg a 2. helyezett Jan Timmant.
Négy sakkolimpián vett részt Oroszország válogatottjában. 1992-ben, 2000-ben és 2002-ben csapatban aranyérmet nyertek, ez utóbbi évben még egy ezüst és egy bronzérmet szerzett egyéni teljesítménye alapján. 2004-ben a csapat ezüstérmet szerzett Halifman részvételével.
Tagja volt az 1993-ban bronzérmet, 1997-ben aranyérmet szerző orosz válogatottnak a sakkcsapat világbajnokságon.
2003-ban tagja volt a sakkcsapat Európa-bajnokságon aranyérmet szerző orosz válogatottnak.
1988–2006 között 13 alkalommal szerepelt a Klubcsapatok Európa Kupájában. Legjobb eredményét 1988-ban érte el a CSZKA Moszkva csapatával, amikor aranyérmet nyertek. 2000-ben a Mikhail Chigorin St. Petersburg csapatával ezüstérmes, 1996-ban a Vektor Novoszibirszk csapatával bronzérmet szerzett.
Legmagasabb Élő-pontszámát, a 2702 pontot először 2001. októberben érte el, majd ugyanezt a szintet teljesítette 2003. januárban és áprilisban is. Azóta játékereje csökkent, de még 2015. májusban is 2600 pont fölötti, 2624 az Élő-pontjainak száma. A világranglistán a legjobb helyezése a 10. volt 1991. januárban és júliusban. 2015. májusban a világranglistán a 158., az orosz versenyzők között. a 34. helyen áll.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az állás 15. Bxd5! után. Egy váratlan riposzt: 15. - Vxc3!! |
Bogdan Lalic–Alexander Khalifman, Anibal Open, 1997. Benkő-csel, Dlugy-változat (ECO A57)
1.d4 Hf6 2.c4 c5 3.d5 b5 4.cxb5 a6 5.f3 e6 6.e4 exd5 7.e5 Ve7 8.Ve2 Hg8 9.Hc3 Fb7 10.Hh3 c4 11.Fe3 axb5 12.O-O-O Vb4 13.Hf4 He7 14.Fb6 h5 15.Bxd5 (diagram) Vxc3+ 16.bxc3 Hxd5 17.Hxd5 Fxd5 18.Vd2 Fe6 19.Fe2 Hc6 20.f4 b4 21.f5 bxc3 22.Vxc3 Ba3 23.Vb2 c3 24.Vb5 Fxf5 25.Bf1 Bxa2 26.Bxf5 Hb4 27.Va5 g6 0-1Almási-Halifman, Ubeda, 1997. Spanyol megnyitás, Marshall-támadás (ECO C89)
1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fb5 a6 4.Fa4 Hf6 5.O-O Fe7 6.Be1 b5 7.Fb3 O-O 8.c3 d5 9.exd5 Hxd5 10.Hxe5 Hxe5 11.Bxe5 c6 12.d3 Fd6 13.Be1 Vh4 14.g3 Vh3 15.Be4 Vd7 16.Hd2 Fb7 17.Vf1 c5 18.Be1 Kh8 19.a4 Hf4 20.He4 Hh3+ 21.Kh1 c4 22.dxc4 Hxf2+ 23.Vxf2 f5 24.Vd4 fxe4 25.Fe3 Vh3 26.Vxd6 Bf2 27.Fxf2 e3+ 28.Vd5 Fxd5+ 29.cxd5 exf2 30.Bf1 Bf8 31.axb5 Vg4 32.Kg2 Vf3+ 33.Kh3 Bf5 34.Ba4 Bh5+ 35.Bh4 Bxh4+ 36.Kxh4 Ve2 0-1Halifman–Nisipeanu világbajnoki elődöntő, 1999. Katalán megnyitás, zárt változat (ECO E01)
Halifman-Nisipeanu
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az állás 19. - Vd6 után. Következett: 20. Hce4! |
Halifman–Seirawan Wijk aan Zee, 1991. Caro–Kann-védelem, Tartakower-változat (ECO B15)
1.e4 c6 2.d4 d5 3.Hc3 dxe4 4.Hxe4 Hf6 5.Hxf6+ exf6 6.c3 Fd6 7.Fd3 O-O 8.He2 Be8 9.O-O Vc7 10.Hg3 Fe6 11.f4 c5 12.d5 Fd7 (12...Fxd5? 13.Vh5! +-) 13.c4 Ha6 14.Vf3 Vb6 15.b3 Ff8 16.Fb2 Hc7 17.Ff5 Fxf5 18.Hxf5 Bed8 19.Bae1 He8 20.Vh5 Va5 21.Bxe8 {!} Bxe8 22.Hh6+ gxh6 (22...Kh8 23.Vxf7 Fe7 24.Vg8+! Bxg8 25.Hf7#) 23.Vg4+ (23...Fg7 24.Fxf6 (bármi) 25.Vxg7#) 1-0Halifman–Serper, Szentpétervár, 1994. Elhárított vezércsel, Ragozin-védelem (ECO D38)
Halifman-Serper
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az állás 27. - Hxd7 után. Következett: 28.BXb7+!! |
Halifman–Ermenkov, 1994. Benoni-védelem (ECO A43)
1.d4 Hf6 2.Hf3 c5 3.d5 g6 4.Hc3 Fg7 5.e4 d6 6.Fe2 O-O 7.O-O Ha6 8.Ff4 Hc7 9.a4 b6 10.Be1 a6 11.h3 Hd7 12.Fc4 Bb8 13.Vd3 f6 14.Bab1 He5 15.Hxe5 fxe5 16.Fe3 Fd7 17.Fxa6 Hxa6 18.Vxa6 b5 19.Hxb5 Fxb5 20.axb5 Ba8 21.Vb7 Bb8 22.Va6 Ba8 23.Vc6 Bc8 24.b4 Bxc6 25.dxc6 e6 26.Bed1 Vb8 27.bxc5 d5 28.exd5 exd5 29.Bxd5 Ve8 30.c7 Vf7 31.b6 Vxd5 32.b7 1-0Előző Anatolij Karpov |
Sakkvilágbajnok 1999–2000 |
Következő Visuvanátan Ánand |
Sakkvilágbajnokok | |
---|---|
Egyedüliek | Steinitz · Lasker · Capablanca · Aljechin · Euwe · Botvinnik · Szmiszlov · Tāls · Petroszján · Szpasszkij · Fischer · Karpov · Kaszparov · Kramnyik · Ánand · Carlsen · Ting |
Csak FIDE | Halifman · Ponomarjov · Qosimjonov · Topalov |
Nemzetközi katalógusok |
---|